A SMART interaktív táblák felhasználásának gyakorlati lehetőségei az általános iskolák osztályaiban

Ifjúsági szubkultúrák

„Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk” /Rudolf Steiner/

1. A szubkultúra

A szubkultúra fogalmát Stanley Kohen vezette be a szociológiába. A kultúra egészének keretében ez magába foglal egy sajátos életvitelt, értékrendszert, ideát, viselkedési szabályt és normát. A szubkultúra nincs elszigetelve az univerzális és uralkodó kultúrához mérten, csak bizonyos mértékben behatárolt. Ebben az értelemben úgy lehet definiálni, mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak és melyeknek serkentik a fejlődését. A szubkultúrák a társadalmi munkamegosztás és különböző helyzetek következtében jönnek létre, melyek ezen alapulnak, és a társadalmi szerepek szerint formálódnak. Ez azt jelenti, hogy ritkák azok a szubkultúrák, amelyek szocioökonómiailag és műveltségi szint tekintetében egymástól igen távol eső csoportokat foglalnak magukba.

Az oktatás és nevelés mint foglalkozás

A nevelés általános emberi életjelenség, társadalmi tevékenység, valamilyen formában mindig és mindenütt szükséges, mert az ember egyéni, társadalmi fennmaradásának, továbbfejlődésének alapvető feltétele. Minden cselekedetünk tanult cselekvés. Miközben az állati nevelés ösztönös, az emberi tudatos. A nevelés beavatkozik az egyén fejlődésébe, határozott irányt szab annak. A céltudatos nevelés lehetővé teszi az emberiség számára a kapott tudás továbbfejlesztését. A nevelés úgy, mint a munka, az élet és a társadalom fennmaradásának, továbbfejlődésének nélkülözhetetlen feltétele.

A Bolognai-folyamat lényege

Mentor: Dr. Molnár Gábrity Irén

A világban rohamos változások történnek a gazdasági, a politikai és a műszaki élet területén, a felsőoktatás alapvető felépítése az elmúlt évtizedekben lényegében nem változott. Ez egyre komolyabb gondot jelentett a vállalatokkal való kapcsolattartásban, a szakmai képzések iránti igények kielégítésében. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az Európai Unió bővülése és a politikai helyzet normalizálódása lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányaik során gyakrabban utazzanak más országokba, ott tanuljanak néhány hónapot, ott töltsék a szakmai gyakorlatukat. Mivel az egyes országok között eltérő oktatási rendszerek voltak, egyre több gondot okozott az így szerzett tanulmányi eredmények beszámítása és a diplomák elismerése. Ezekre és más hasonló problémákra válaszul a 90-es évektől Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg, melyeket közös keretbe fogalt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat. A nyilatkozatot 29 ország írta alá, de ma már 45-re nőtt a deklarációhoz csatlakozó országok száma.

A tudományos-műszaki fejlődés és a modern számítógépes oktatás

Több ezer évvel ezelőtt, amikor még se írni, se számolni nem tudtak az emberek, a juhász úgy tartotta nyilván a birkáit, hogy minden birka után betett egy kavicsot a zsebébe. Így, ha valaki megkérdezte tőle, hogy mennyi állata van, csak megmutatta a zsebébe csúsztatott köveket, így a kérdező láthatta annak sokaságát. Ezt korai információrögzítésnek nevezhetjük. A modern(ebb) információrögzítés lyukkártyás módszerrel történt. 1787-ben Robert Falcon lyukkártyával vezérelt egy szövőszéket, majd ezt a technikát 1801-ben tökéletesítették, amikor is a kártyasorozaton tárolták a minta részleteit, azaz hogy milyen színű szálakat használjanak fel és milyen méretben.

Oktatás és vallás

„Istenem! Hadd dicsőítselek téged avval, hogy teremtésednek rám bízott parányi pontját szebbé teszem, elárasztom a földi létet fénnyel, melegséggel, jóakarattal és boldogsággal.”

Szent-Györgyi Albert

Nem minden kötelék kötél, de van olyan kötél, ami kötelék

Nagy kalandokat éltem át abban az álomvilágban, amelyet Bányai Sándor és kis csapata március 20-án este az MTTK nagytermébe varázsolt a hallgatóknak. Az élménypedagógia módszereivel bebizonyította, hogy tanulni nem csak tankönyvből lehet.