(Jánoshalma, 1955.06.21.) író, költő, műfordító; irodalomtörténész, történész, középiskolai tanár; közoktatási szakértő.

1973-ban szőlőtermesztő-borkezelő képzettséget szerzett a kiskőrösi Petőfi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a jánoshalmi állami borpincéből (ahol szakmunkásként dolgozott) jelentkezett egyetemre. 1980-ben végzett a szegedi JATE magyar-történelem-finnugor szakán. Általános és szakközépiskolai évek után 1988-tól alapítóként a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban tanít.

A diákújsági kísérletek [1970] után versekkel 1978-ban jelentkezett a Szegedi Egyetem és a Bölcsész lapjain. Azóta folyamatosan jelen van a magyarországi és határon túli sajtóban. 1983-ban summa cum laude doktorált észt kultúrtörténetből. Szépírói és oktatói munkája mellett a 19. század irodalmával, mások közt Jókai Mórral és Madách Imrével, a jelen alkotói közül Baka Istvánnal és Gion Nándorral foglalkozik. 2007 júliusa óta a Szeged folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja.

Líráját a „techné” mellett részben az elfogadott vidéki „kismester”-lét öniróniája, részben a mindennapok elégikus-idillikus életképeinek ábrázolása jellemzi. Történelmi regényeiben a XI. század eseményeit mutatja be. Jeligés filmnovellája 2002-ben első díjat nyert az országos Mátyás-pályázaton.

Munkája elismeréseként 1974-ben Szocialista Brigád jelvény tulajdonosa lett. Érdemei alapján 1984-ben Szeged-plakettet kapott, 1985-ben Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült, 1987-ben a Diákközösségek Segítéséért díjjal honorálták közösségi tevékenységét. 2001-ben és 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Kutató Pedagógus Díját kapta, 2004-ben Szeged város Kölcsey-érmét és a Szegedi Akadémiai Bizottság ezüstérmét. Pályamunkája 2009-ben elnyerte az OKM és az Anyanyelvápolók Szövetsége elismerő oklevelét. Emellett a 75-szörös véradó emlékérem tulajdonosa.