Az Országos Oktatási Tanácstól a korszerű iskolarendszerig

Az Országos Oktatási Tanács az Oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény 2004-es módosításával vált törvényes kategóriává, a közoktatási rendszer fejlesztéséért felelős testületté. Feladata az iskoláskor előtti, az általános és a középiskolai oktatás víziójának alakítása volt, mignem a Szakképzési és Felnőttképzési Tanács megalakításával – az új, 2009-es közoktatási törvény alapján – hatásköre az iskoláskor előtti, általános iskolai, az általános és művészeti középiskolai oktatás és nevelés területére szűkült.

A tanács 43 tagú, szigorúan meghatározott kategóriák képviselőiből áll: akadémikusok, egyetemek képviselői, szakmai egyesületek képviselői, a pravoszláv egyház, oktatási szakszervezet, a munkáltatók egyesülete, kisebbségek, szakközépiskolai egyesületek képviselői stb. Szerbia Képviselőháza nevezi ki a hat évre szóló megbízatású tanácstagokat, melyek között - a törvény így rendelkezik: legalább 50% oktatási-nevelési szakembernek kell lennie. A 2005-ben alakult első Tanács tagjainak fele három éves mandátumot kapott, így a tesület felének három évenkénti váltása egyidejűleg biztosítja a kontinuitást és a megújulást.

A közoktatási törvény rendelkezéseit olvasva szinte félelmetes, hogy mi minden tartozik a feladatai közé: a hatáskörébe tartozó oktatási szegmensek helyzetének elemzése, az uniós követelményekkel, értékrenddel való összehangoltság analízise, az oktatási rendszer fejlesztési irányvonalának meghatározása, különféle standardok meghozatala, tantervek és programok meghatározása, javaslat a záróvizsga, az általános és művészeti érettségi vizsga programjára, az éves tankönyvszükséglet tervének elkészítése, tankönyvek engedélyeztetési javaslata és még sok egyéb előlátható és elő nem látható helyzetben kell állást foglalnia. Úgy tűnik, van tehát felelőse az oktatási rendszer állapotának. A Tanács álláspontja azonban nem törvényerejű, hiszen legtöbbször véleményt nyilvánít, állást foglal, kifejti meglátásait, azaz javaslatot tesz az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium felé. A végső szó az oktatási miniszteré. Így történhet meg, hogy a Tanács véleménye nem egyezik a miniszter által meghatározott általános iskolai záróvizsga tartalmával, hogy az ingyenes tankönycsomagok kapcsán is van fenntartása, hogy a már közvitán lévő tanári kompetenciákról szóló szabályzatot visszautasítja. Korlátok között tehát, de a XXI. század oktatási követelményeit szem előtt tartva él a Tanács törvény szerinti önállóságával, autónómiájával, illetve visszautasít dokumentumokat, melyekkel nem egyezik.

A Tanács az elmúlt években következetesen dolgozott. 2010-ben a Képviselőháznak – ez törvényes kötelessége – a következőkről tett jelentést:

– meghozta a tankönyvek és taneszközök minőségére vonatkozó standardokat;

– elfogadta a Tankönyvtervet;

– meghatározta a kisebbségi tannyelvekre vonatkozó tudásszinteket (albán, bolgár, magyar, román, rutén, szlovák, horvát);

– meghatározta az oktatási-nevelési intézetek minőségi mutatóit;

– meghatározta a kötelező oktatás végére vonatkozó záróvizsga-javaslatot;

– meghozta a zenei oktatás és nevelés tantervét és programját;

– kilenc középiskolai profil számára meghozta a tanterveket és az általános tantárgyak programjait;

– meghozta a Bunyevác beszéd és a Sakk nevű választható tantárgyak programját az 5–8. osztályra;

– elfogadásra javasolt a miniszternek 276 általános, középiskolai és művészeti iskolai tankönyvet,

– meghatározta a szerbiai általános iskolai, középiskolai, valamint a művészeti oktatás és nevelés irányvonalait a 2010–2020-ig terjedő időszakra;

– meghatározta Szerbia oktatási és nevelési állapotát értékelő indikátorok javaslatát;

– elemezte a pedagógusi kompetenciák standardjainak javaslatát.

Több kerekasztal-megbeszélést szervezett hazai és külföldi intézmények szakembereinek részvételével, amelyeken a következő témák kerültek megvitatásra: az iskolák minőségének mutatói, a digitális kompetenciák fejlesztése az iskolai programok segítségével, Szerbia rurális vidékeinek oktatási problémái, a gyermekek bekapcsolása az iskolai előkészítőkbe, az általános és középiskolai oktatásba, a közoktatás és a felsőoktatás kapcsolatai, a gimnáziumi oktatás új koncepciója, a művészeti oktatás lehetőségei Szerbiában. A jövőre vonatkozó legfontosabb munka az oktatási stratégia meghatározása körül lesz – ez Szerbia Képviselőházának feladata –, a közoktatási törvényben a Tanács feladatai közé tartozik a még nem meghozott standardok definiálása.

Minderről, a Tanács céljairól, aktivitásáról a www.nps.gov.rs weblapon tájékozódhatunk, hiszen a közoktatási törvény szerint a Tanács munkája nyilvános.

Szerbia oktatási rendszerének (évek óta folyamatban lévő) korszerűsítése lehetne sokkal gördülékenyebb és dinamikusabb, ha olyan általános társadalmi légkörben történne, ahol a tudás, a képzettség és az oktatás a társadalom és a politikum prioritása volna.

Amikor a vajdasági magyar tannyelvű oktatás lehetőségeit és színvonalát mérlegeljük, többször elhangzik, sőt egyesek határozottan állítják, hogy sikeresebb is lehetne, ha önálló iskolarendszer kereteiben történne. Az objektív valóság azonban más, oktatásunk a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőségei alapján Szerbia oktatási rendszerének alrendszereként működhet. Az MNT ennek megfelelően teszi is a dolgát.

Marad viszont a kisebbségi oktatásra vonatkozó alapigazság, hogy a legnagyobb felelősség az emberi tényezőre – elsősorban a pedagógusokra, de a szülőkre, a diákokra hárul.