Sok jó feladat kisérettségire

Ez a követelményrendszer határozza meg a feladatok típusát?

– Igen. Hangsúlyoznom kell, hogy nagyon sok jó feladat van a feladatgyűjteményekben. Ez matematikából és anyanyelvből is több mint 300 feladványt jelent, és természetesen a megoldásokat. Ezek inkább a hetedik-nyolcadik osztályos tananyaghoz kötődnek, de vannak olyan feladatok is, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a tantervben előírtakhoz. Azt gondolom, az a lényeg, hogy nem mechanikus tudást várunk el, hanem a megszerzett funkcionális tudás alkalmazását.

Ez az, amitől a többség tart...

– Nincs mitől tartaniuk a diákoknak. Kizárólag azokra az ismeretekre van szükségük, amiket elsőtől nyolcadikig tanultak. Sőt, én úgy vélem, sokkal izgalmasabb olyan feladatokat megoldani, amelyeket korábban nem oldottak meg már legalább ötször. Visszatérve az anyanyelvi feladatgyűjteményre, nincs minden követelmény felölelve, mert csak a valóban mérhető követelmények kerültek be a feladatgyűjteménybe, és ilyen feladatok lesznek a zárótesztben is. Egy írásbeli kifejezőkészséghez kapcsolódó feladat, pl. egy esszé írása, nagyon nehezen, bonyolultan pontozható, erősen szubjektív. A tesztben minden feladat egy-egy pontot ér, így húsz pont érhető el anyanyelvből, és ugyanennyi matematikából is. Ha részfeladatokat tartalmazó feladatról van szó, a részfeladatok pontjainak összege is egy kell, hogy legyen.

A záróvizsgán így összesen 40 pont szerezhető.

– Igen, illetve legfeljebb 60 pont jár a tanulmányi eredmény alapján. Így érhető el a 100 pont.

Az elmúlt években igen lesújtó eredmények láttak napvilágot a minősítővizsgák kapcsán. Sokan alig értek el 1-2 pontot.

– Ezzel a minimális követelménnyel nemcsak az oktatási rendszerünket, hanem az egész pedagógustársadalmat, a diákokat is degradálták. Én úgy gondolom, hogy néhány éven belül, mikor odáig eljutunk, hogy a feladatgyűjteményből egy feladat sem szerepel majd a záróvizsgán, akkor születnek majd meg a reális osztályzatok és a reális pontszámok. Idén minimális követelmény nincs, a magasabb pontszámok, a jobb eredmények azért fontosak, hogy a diákok bejussanak a kívánt középiskolába.

n A tehetséggondozókban és a művészeti iskolákban marad a felvételi vizsga. A záróvizsga mindenki számára kötelező?

– Igen, mert ez a feltétele a középiskolába való iratkozásnak. A záróvizsgát követően tanúsítványt kapnak a diákok, enélkül minden kapu bezárul, többé nem jelentkezhet középiskolába. Pótlásra csak egyedi esetekben, például betegség vagy valamilyen szerencsétlenség esetén kerülhet sor.

A rendszer bevezetése többlépcsős.

– Az első három évben csak két tantárgyból, matematikából és anyanyelvből záróvizsgáznak a diákok. Az ismert feladatok száma viszont évről évre csökken majd. Az idén alapszintről tíz feladatot kapnak majd a diákok, hét feladatot középszintről, ezek egy része lesz a feladatgyűjteményből, másik része viszont valamelyest módosított formában jelenik majd meg. Három feladat viszont teljesen ismeretlen lesz, ez a haladó szintűekre vonatkozik. A következő generáció számára 50 százalékra lecsökken az ismert feladatok száma, 25 százalék lesz módosított, és ugyancsak 25 százalék teljesen ismeretlen. A következő évben 75 százalék lesz az ismeretlen feladat, 25 százalék a feladatgyűjteményből, egy évvel később, az utolsó fázisban pedig már mind ismeretlen lesz. Ekkora bevezetünk már egy harmadik, kombinált tesztet is, amely történelemből, földrajzból, biológiából, fizikából és kémiából tartalmaz majd feladatokat. Azt még nem lehet tudni, hogy ezek a tantárgyak milyen arányban szerepelnek majd ebben a tesztben.