Értékelési és osztályzási technikák

Nem elhanyagolható tényező, hogy az értékelés mennyi időt vesz igénybe, ezért fontos, hogy a tudás és a képességek értékelését, osztályzását lehetőleg a tanóra időkeretein belül el lehessen végezni, és elkerülhető legyen a hosszas otthoni javítás.

Az alábbiakban bemutatnék néhány módszert, feladatot, tevékenységet, amely számomra bevált és a diákoknak is intellektuális kihívást jelentett, és amellyel sikerült felpezsdíteni az értékelési és osztályzási tanári feladatok végrehajtását, a diákoknak pedig hatékonyabbá, motiválóbbá, élvezhetőbbé (már amennyire lehet) tenni az erre szánt órákat, illetve visszajelzést adni a tanulási folyamatokra, útmutatót a hiányosságok kiküszöbölésére.

A módszereket nyelvóráimon használtam, de ezek nem nyelvtanulás-specifikusak, alkalmazhatók bármilyen tananyag elsajátításának ellenőrzésében. Majdnem mindegyik kis csoportokban végzendő tevékenység, de a diákok egyedül is dolgozhatnak, főként ha osztályozni szeretnénk a munkát. Igaz, a fejlesztő értékelés során nem szokás osztályozni, de én használtam az alábbi módszerek némelyikét tudásfelmérő feladatként is. Az alább leírt aktivitások nagy részéről a szakirodalomban felsorolt forrásokból szereztem tudomást, és az oktatási célok illetve az adott osztály igényei mentén formáltam őket alkalmazásuk során.

Üres vázlat

A diákoknak kiosztjuk egy üres vagy félig kitöltött prezentáció, lecke, házi feladat vázlatát, amelyet bizonyos időn belül ki kell tölteniük. Megadhatunk kulcsszavakat, kifejezéseket, amelyeket a megfelelő helyre kell behelyettesíteni. A munkát végezhetik egyedül, de ha nem osztályozunk, akkor érdemesebb párban vagy csoportosan dolgozniuk.

Magyarázó körülírás

Egy bizonyos fogalmat, folyamatot vagy leckét el kell mondani saját szavakkal egy meghatározott közönségnek vagy egy meghatározott céllal. Ezzel kiderül mennyire sikerült elsajátítani a tananyagot, és egy kis humort is bevihetünk a feladatba, ha a közönség pl. óvodásokból vagy földönkívüliekből vagy turistákból stb. áll.

Tesztkérdések

A tanulók házifeladatként egy bizonyos tananyagból tesztkérdéseket írnak társaik számára, amelyeket órán csapatversenyben meg kell válaszolni a teljes osztály előtt. Ennél a feladatnál két dologra kell ügyelni. Az egyik, hogy a diákok ne nyilvánvaló választ produkáló kérdéseket tegyenek fel, hanem pl. olyat, ami nekik is nehéz vagy bonyolult, mert így ezeket a kérdéseket újra meg lehet tárgyalni és tisztázni a foglalkozás alatt. A másik a verseny megszervezése és vezetése: 3-4 fős csoportokra bontjuk az osztályt, és az a csapat, amelynek a tagja felteszi a kérdést, abban a körben nem válaszolhat és nyerhet pontot, hanem csak a következőben, amikor egy másik csoport tagja teszi fel a kérdést.

Összefüggések

Néhány példát vagy problémát vetünk fel, amelyek mind ugyanazon az elven, szabályon alapulnak vagy egyetlen dologhoz, jelenséghez, folyamathoz köthetők. A diákoknak fel kell ismerniük és el kell mondaniuk, hogy mi az összefüggés lényege. Pl. három mondat ugyanabban az igeidőben és egyforma használati funkcióval (1. She’s going to the cinema tonight. 2. We’re seeing him this afternoon. 3. They’re having a meeting at 10. – Mindhárom mondat a Present Continuous igeidő használata közeljövőben megvalósuló személyes tervek kifejezésére), vagy Kuba-haditudósító-Amerika-Nobel-díj mind Hemingway nevéhez fűződik.

Profik

Az osztályt kisebb csoportokra osztjuk, és minden csoport kap egy témát a tanult tananyagból, amelyben el kell játszania a profi szakértőt, azaz osztálytársainak igazi szakértelemmel ismertetni az adott témát és vázolni a problémás oldalait, illetve válaszolni a többiek kérdéseire, amennyiben vannak. Ügyeljünk arra, hogy a bemutatók bizonyos időkorláthoz kötődjenek, és ne legyenek túl hosszadalmasak, inkább lényegre törőek. A bemutatók kidolgozása során a csapatok minden lehetéges eszközt, forrást használhatnak, a tanár segít a csapatoknak, amennyiben kérdéseik merülnének fel.

Egymondatos összefoglaló

A tanulók egy adott témát, leckét egy mondatban összefoglalnak, választ adva arra a kérdésre, hogy „Ki, hol, mikor, mivel, hogyan, mit, miért csinál, milyen eredménnyel, következménnyel?” A kapott válaszokat egyetlen tömör, hosszú, összetett mondatba kell foglalni. Pl. a bostoni teadélután (Boston Tea Party) kapcsán

KI? – Amerikai fehér telepesek

MIKOR? – 1773-ban

HOL? – a bostoni kikötőben

HOGYAN? – indiánoknak álcázva

MIT? – a tengerbe szórják három angol hajó teaszállítmányát

MIÉRT? – az angol kormány fenntartotta a gyarmatokon eladott tea vámját, viszont megszüntette azt a Londonba szállítottra

MILYEN KÖVETKEZMÉNNYEL? – a helyzet elmérgesedése az amerikai függetlenségi háború kitöréséhez vezetett 1775-ben.

Tehát a mondat: Amerikai fehér telepesek indiánnak öltözve 1773-ban a bostoni kikötőben a tengerbe szórják három angol hajó teaszállítmányát, mert az angol kormány fenntartotta a gyarmatokon eladott tea vámját, viszont megszüntette azt a Londonba szállítottra, ezt követően a helyzet elmérgesedése az amerikai függetlenségi háború kitöréséhez vezetett 1775-ben.

Gondolattérkép

A feladat az, hogy a tanult téma, pl. egy regény, történet, film, korszak stb. kapcsán elkészített gondolattérképet ki kell egészíteni egy listában felsorolt fogalmak nevek, események valamelyikével stb. Nehezebbé tehetjük a feladatot, ha nincsennek listázott kifejezések, és a diákok maguk jönnek rá, mit írjanak a vonalakra/buborékokba a megadott gyűjtőkategóriák alapján.

Féloldalas Esszé

A diákok néhány perc alatt írásban válaszolnak a következő kérdés(ek)re: „Mi volt a legfontosabb, amit megtanultál?” és/vagy „Mely kérdések maradtak megválaszolatlanul?” A feladatot elvégeztethetjük egy prezentáció után vagy egy tananyag rész befejezésekor. A diákok egyedül dolgoznak, és beszámolójukból kiderül, sikerült-e nekik megérteni a lényeget, illetve hol maradt még tisztázni való. Ezek az információk mind a tanár, mind a diák számára fontosak, ezért érdemes megbeszélni őket a következő órán, miután a tanár összesítette a visszajelzéseket. Az írásokat általában névtelenül kérem be, és az összesítés során soha sem említek neveket, igyekszem a „többség, néhányan, valaki” szavakat használni alanyként.

Visszajelzésívek

Úgyszintén névtelenül töltetem ki diákjaimmal azt a visszajelzésívet, amelyben akár egy óra, akár egy tananyag-rész, vagy éppen negyedév/félév/évvége alkalmával a diákok reflektálhatnak a tanulási előmenetelükre, lemaradásaikra, szorgalmukra, nehézségeikre, az osztály teljesítményére, az órák tartalmára és hangulatára, a tanár teljesítményére, jelezhetik, mely feladattípusokat tartják hasznosnak és érdekesnek, melyeket nem, leírhatják a tárggyal és a tárgy tanulásával kapcsolatos jövőbeli terveiket, illetve bármit, amit közölni szeretnének a tanárral. A visszajelzésekből kapott információkat összesítem, és természetesen névtelenül ismertetem a következő órán, amikor megbeszéljük az eredményeket. Az a tapasztalatom, hogy amennyiben elmondjuk diákjainknak, hogy a visszajelzésívet azért kell kitölteni, hogy az órák még jobbak legyenek és ők még többet tudjanak azokon megtanulni, és ha elmondjuk nekik, hogy nekünk ez fontos azért, hogy jobbá tehessük az órákat és alkalmazkodjunk az igényeikhez, a diákok komolyan veszik a feladatot és teljesen őszintén leírják véleményüket. A tanárnak semmiképp sem szabad visszaélni a kapott információval, még ha rá is jön ki írta őket. A diákkritikához konstruktívan és jóindulatúan kell hozzáállni, hogy diákjaink máskor/továbbra is őszinték lehessenek velünk.

IRODALOM

Douglas Fisher, Nancy Frey (2007): Checking for Understanding. Formative Assessment Techniques for Your Classroom. Association for Supervision and Curriculum Development, Alexandria

Thomas A. Angelo, K. Patricia Cross: Classroom Assessment Techniques. In: Classroom Assessment Techniques, A Handbook for College Teachers, 2nd Ed.

http://honolulu.hawaii.edu/intranet/committees/FacDevCom/guidebk/teachtip/assess-1.htm

Thomas A. Angelo, K. Patricia Cross: Classroom Assessment Technique Examples. In: Classroom Assessment Techniques: A Handbook for College Teachers, 2nd Ed.

http://honolulu.hawaii.edu/intranet/committees/FacDevCom/guidebk/teachtip/assess-2.htm

Alexander W. Astin et al. (2010): 9 Principles of Good Practice for Assessing Student Learning. Office of Academic Assessment, Lincoln http://www.unl.edu/ous/faculty_resources/assessment/9Principles.pdf

Diane M. Enerson, Kathryn M. Plank, and R. Neill Johnson (2007): An Introduction to Classroom Assessment Techniques. Schreyer Institute for Teaching Excellence, Penn State

http://www.schreyerinstitute.psu.edu/pdf/Classroom_Assessment_Techniques_Intro.pdf

Student Assessment (2002). Grayson H. Walker Teaching Resource Center, Chattanooga http://www.utc.edu/Administration/WalkerTeachingResourceCenter/FacultyDevelopment/Assessment/assessment.html