A minőségi változásokért

Fehér Márta 0 hozzászólás

kucsera geza het napFolyamatban van a Magyar Nemzeti Tanács bizottságai stratégiai terveinek kidolgozása. Ennek kapcsán volt a Pannon RTV Interjú című műsorának vendége Kucsera Géza, az MNT Intéző Bizottságának elnöke. Az alábbiakban az interjú rövidített változatát olvashatják.

- A nemzeti tanácsokról szóló törvény több újdonságot hozott. Az oktatás viszonylatában ezek mit jelentenek?

- Az a közösségi elvárás a Magyar Nemzeti Tanács irányában, hogy végre megszülessenek azok a stratégiák, amelyek az oktatásra, a művelődésre, a tájékoztatásra és a nyelvhasználatra vonatkoznak. Konszenzussal elfogadott anyagot szeretnénk letenni a folyamat végén az asztalra, ezért felhasználjuk mindazokat a dokumentumokat, amelyek már megszülettek vagy az MNT-n, vagy a politikai pártokon, civil szervezeteken belül. Ezek a stratégiák egységes módszertan alapján készülnek majd el. A közös szerkezet az alkalmazást is megkönnyíti. Kidolgozásukba belevonjuk a szakembereket, a civil szervezeteket, a politikai pártokat. De térjünk rá az oktatásra! Tavaly augusztusban nagy pánikot keltett az Oktatási Minisztérium határozata az ésszerűsítés kapcsán. Akkor a tartományi titkár közbenjárására sikerült kiegyezni az illetékes miniszterrel, hogy a kilátásba helyezett megszorításokat ne alkalmazzák a 2009/10-es tanévben. Ugyanis senki nem volt felkészülve ezekre a változásokra. Szeretnénk a miniszter úr asztalára letenni egy olyan dokumentumot, amely végeredményben része lesz az oktatási stratégiának, de annak elkészüléséig menti a pillanatnyi helyzetet, utat nyit a stratégiai elképzelések előtt. Azt hiszem, hogy jó irányba haladunk, ugyanis a tartományi titkársággal egy hullámhosszon dolgozunk.

- Az ésszerűsítés az Önök olvasatában mit jelent?

- Az ésszerűsítés nem történhet meg a magyar nyelvű oktatás kárára! Az ésszerűsítés akkor elfogadható, ha ugyanannyi vagy kevesebb pénzért minőségi változásokat tudunk hozni. Ez azt jelenti, hogy elsősorban meg akarjuk tartani településeink iskoláit. Mi hisszük és valljuk, hogy a magyar iskolák nem csak az oktatási és művelődési központjai az adott településeknek, hanem közösségmegtartó szerepük is van. Nem szeretnénk ezt a köldökzsinórt elvágni, mert ez által halálra ítélnénk a kisközösségeinket. Az ésszerűsítés a nagyobb településeken lehetséges, ott, ahol több iskola, párhuzamos tagozatok sora van. Ezek összevonása is csak akkor hozhat eredményeket, ha tudunk minőségi szakembereket biztosítani, felváltva a megfelelő végzettség nélkül dolgozó oktatásügyi dolgozókat. Ennek van egy másik vonzata is: meg kell oldani a diákok utaztatását. Enélkül külön terheket rónánk a szülőkre és a diákokra, amit nem biztos, hogy felvállalnának. Ennek érdekében több kezdeményezés is van. A nemzeti tanácsok koordinációs bizottsága nemrégiben megvitatta a nemzeti közösségek érdekeit és ezeket az Oktatási Minisztériumban is prezentálta. Az elvárások nagy része a minőségi változásra vonatkozik. Emellett a magyar közösség szeretné felgyorsítani a kétszakos tanárképzés bevezetését, hiszen ez a kisiskolák életképességének feltétele. De a megbeszélésen felmerült a külföldön szerzett oklevelek honosítása is. A mostani törvény szerint ezt az egyetemi karok végzik. Mi javasoltuk, hogy olyan diplomáknál, ahol nincs eltérés a programokban, automatikusan is elismerhesse a minisztérium és csak az eltérő programú szakok esetében kelljen különbözeti vizsgákat tenni. Azt hiszem, hogy a hosszútávú stratégia esetében nagyon fontos a szabadkai egyetem létrejötte. Ehhez viszont számos, kinevezéssel rendelkező egyetemi tanárra van szükség. A mostani törvények nem teszik lehetővé, hogy a külföldi kinevezéseket itthon elismerjék. Számomra nem világos, hogy a bolognai folyamat értelmében miért lehet valaki Budapesten egyetemi tanár vajdasági magyarként, itthon viszont nem taníthat?! Ezt a problémát is felvetettük, akárcsak a tankönyvkiadás kérdését.

- Milyen változások várhatóak a tankönyvkiadás terén?

- A tankönyvkiadás külön problémákat jelent a magyar nyelvű oktatás terén. Hiszen ahhoz, hogy elkészüljenek a magyar nyelvű tankönyvek, előbb azt valakinek meg kellett írnia szerbül, kinyomtatták, fordították, lektorálták és csak többéves késéssel juthattak el a magyar diákok kezébe. A tankönyvírás és -nyomtatás helyett alternatív megoldásokkal kellene élni. Fel kell gyorsítani az engedélyeztetés folyamatát, és azokat a tankönyveket, amelyeket kisszámú tagozatok használnának, ki sem kellene nyomtatni, inkább CD formában odaadni a gyerekeknek, iskoláknak, természetesen a számítógépet is biztosítva. Ez egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne. Egyébként az elektronikus oktatás formáival is foglalkozunk és ez is része lesz az oktatási stratégiának. Célunk, hogy a magyar nyelvű oktatás megmaradjon, abban minőségi változások történjenek, a pedagógusok esetében hatékony továbbképzésekkel, átképzésekkel, az elavult oktatási formák kiiktatásával, az új módszertani elemek bevezetésével és térhódításával, a diákok esetében pedig a lexikális tudás helyett a gyakorlati és alkalmazható tudás megszerzése.

LegfRiSSebb
Gabriel García Márquez nem halott
„García Márquez halálának hírét testvére, Aida és a kiadók néhány órán belül hivatalosan bejelentik” – twittelte az „UmbertoEcoOffic” felhasználó hétfőn. A hír persze őrült gyorsan körbeért a Twitteren, és már terjed a Facebookon is, hogy a híres, Nobel-díjas kolumbiai író május 14-én elhunyt. 
westbook.eu