Korszerű módszertani kihívások

Az oktató-nevelői folyamat résztvevői közötti beszélgetés, különösképpen a tanításban, mindenképpen a tanítási folyamat korszerű megszervezésének egyik legfőbb szükséglete. És ez nem csak a tanításban mint szervezett tevékenységben szükséges, hanem az élet más területein is (beszélgetés a televízióban, rádióban, a tanteremben stb.). A korszerű kommunikáció módjának stílusa tulajdonképpen a beszéd dinamikus megszervezése, amely többé-kevésbé spontánul nyeri el figyelmünket és az adott interakció részeseivé tesz minket. Ezért is kötötték az idei nemzetközi tudományos összejövetel témáját a mai e-generációs gyerekekhez és fiatalokhoz közel álló újabb módszertani elgondolások kereséséhez; valamint oly módon próbáljanak meg válaszolni ezekre a kihívásokra, hogy az új, korszerű módszertani megoldások egy egészet alkossanak az oktatás és nevelés terén is. Még egy lényeges mozzanat jelentős a téma szempontjából, mégpedig az a tény, hogy a módszertani tudományok területe egyike a legújabb tudományos területeknek, valamint az a tény is, hogy a tanítóképzők anyaintézménynek számítanak, amikor erről a tudományterületről van szó.

Hozzájárulását – válaszok a korszerű módszertani kihívásokra – a következő témakörökben tudjuk megvalósítani:

1. Általános elméleti-módszertani kérdések, a didaktika (általános módszertan) és a módszertan (különböző didaktikák) kapcsolata;

2. Anyanyelv és irodalom korszerű tanításának kihívásai;

3. Matematika korszerű tanításának kihívásai;

4. Természet és társadalom korszerű tanításának kihívásai;

5. Zenekultúra korszerű tanításának kihívásai;

6. Képzőművészet korszerű tanításának kihívásai;

7. Testnevelés korszerű tanításának kihívásai;

8. Fakultatív tantárgyak korszerű tanításának kihívásai és

9. Korszerű nevelői munka módszertanának kihívásai (beleértve a sajátos igényű gyermekek módszertani specifikusságait).

Válaszaikat a korszerű módszertani kihívásokra a következő e-mail címre küldjék:konferencia2010@magister.uns.ac.rs).

A konferencia nyelve: angol, horvát, magyar és szerb; ezeken a nyelveken írhatják meg és adhatják elő munkáikat, azzal hogy minden munkának, az adott nyelven megírt összefoglalón kívül, tartalmaznia kell angol nyelvű abstractot is.

A KÉZIRAT FORMÁTUMÁRÓL

1. A kézirat terjedelme ne haladja meg a 10 oldalt (szöveg + kiegészítő apparátusok: irodalomjegyzék, függelék, jegyzetek, összefoglalók).

2. Formátuma: WORD.DOC; a fájl neve: VEZETÉKNÉV-konf-10.doc

3. Oldalmargók: alsó, felső, jobb és bal: 2,5 cm

4. A betűtípus 11 pontos Times New Roman.

5. Sortávolság: 1-es.

6. A szöveg első tétele a tanulmány címe félkövér betűkkel középen (pl.: A kódváltás nyelvcsere helyzetben), a következő sor kimarad, majd következik a tanulmány szerzőjének (szerzőinek) neve nagybetűkkel (pl.: NAGY MÁRIA–S. KOVÁCS ANNA), titulusok, beosztások és hasonlók nélkül, szintén középen, a következő sor kimarad.

7. A tanulmány első sora betűvel és nem tabulálással (új bekezdéssel) kezdődik.

8. A kézirat ne tartalmazzon oldalszámozást.

9. Számozáshoz, felsoroláshoz ne használja a Számozás (Numbering), illetve Felsorolás (Bullets) gombokat, hanem kézzel számozzon:

(1) Mari szegény, de becsületes.

(2) a. Ez egy kutya.

b. Ez egy állat.

A számozás formátuma 0,7 cm-es behúzás.

A felsorolást ugyancsak kézzel végezze, és a gondolatjelet (–) használja (N.B.: a gondolatjel és a nagykötőjel között az a különbség, hogy a gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik az utána következő szó első betűjéhez.):

A könyv fő részei:

– borítófedél,

– kötéstábla,

– gerinc,

– szövegtest.

10. Különböző adatok: dőlt betűkkel, a nyelvi változók zárójelben, pl. (nék), nyelvi változatok szögletes zárójelben, pl. [nák]. Kiemelés a szövegben ne félkövérrel, hanem ritkított betűközzel történjék, aminek mértéke 1 pont.

11. Az új bekezdést egy tabulálás (0,7 cm), és ne pedig sorkihagyás vagy négy szóközkihagyás jelölje.

12. A tanulmány szövegének szakaszolása arab számokkal és alcímmel történjék (de a számozás

nem követelmény), pl.:

1. Bevezetés (félkövér betűkkel) előtte 1 sor kimarad, utána közvetlenül a szöveg következik. Ugyanígy formázzuk a következő egység címét:

1.1. Szakirodalmi előzmények

13. A szövegben ne legyen elválasztás!

14. A gondolatjelet nagykötőjellel jelölje, előtte és mögötte álljon egy-egy szóköz.

15. Ne álljon szóköz a pont, a kettőspont, a vessző, a pontosvessző, a kérdőjel előtt, valamint a

nyitó zárójel és idézőjel után, illetve a záró zárójel és idézőjel előtt!

16. A táblázatok és az ábrák FEKETE FEHÉRBEN készítendők el. Kérem, illessze ezeket a

szövegbe vagy a szöveg végére. Sorszámuk középen az ábra vagy táblázat fölött helyezendő el,

félkövér betűkkel, előtte 1 üres sorral; alatta félkövérrel az ábra vagy táblázat címe; az ábra vagy táblázat után 1 sor kimarad:

1. táblázat

A táblázat címe

17. A hivatkozások mintája a szövegben:

szerző családneve + szóköz + évszám+ kettőspont + szóköz + oldalszám.

Ha a zárójelben több tételre történik hivatkozás, az egyes tételeket pontosvessző és szóköz különítse el egymástól, ugyanazon szerző két művének megjelenési évszámát vesszővel különítse el. Két vagy több szerző nevét hosszú kötőjellel kösse össze, a & jelet ne használja!

Pl.: (Lanstyák 1998: 21, 2006: 15–57; Labov 1972) (Luke–Boggs–Mike 1982)

Figyelem, a számok közötti kötőjel nem elválasztójel, hanem nagy kötőjel (2–15)!

18. Irodalomjegyzék

A szöveg végére kerül a tanulmány szövegében található MINDEGYIK utalás feloldása. Más tételt az irodalomjegyzék ne tartalmazzon. Formátuma (0,7 cm) függő behúzással készüljön. Ez legyen a bevezető sorban középen: IRODALOMJEGYZÉK (11 pontos, nagybetűk), előtte 1 sor kimarad, utána nem.

Az irodalomjegyzék tételeinek sorrendje:

Könyv esetén:

szerző neve, ha magyar: Balogh Lajos, ha nem magyar: Labov, William (több szerző esetén nagy kötőjellel válassza el a szerzők nevét, a kötőjel előtt és után nincs szóköz) + szóköz + megjelenés éve + pont + szóköz + Cím + a megjelenés helye +: + szóköz + kiadó.

Pl.:

Gombó Pál 1977. Sajtóismeret. Budapest: Tankönyvkiadó.

Trudgill, Peter 1974. Sociolinguistics: An introduction. London: Penguin.

Balogh Lajos–Kontra Miklós szerk., 1990. Élőnyelvi tanulmányok. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

Tanulmányok esetén:

a tanulmány címe normál betűkkel, és a folyóirat, illetve a kötet címe (amelyben a tanulmány megjelent) dőlt betűkkel írandó.

Az oldalszámot a tétel végén minden esetben fel kell tüntetni.

Ne maradjon el a kötet szerkesztőjének a neve, s utána: szerk.,!

Pl.:

Zeman László 1990. Újból az igevonzatokról. Nevelés 35/8: 242–249.

Hegedűs Attila 2003. A nyelvjárási alaktani jelenségek. In: Kiss Jenő szerk., 2003. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó. 351–361.

Kérem, gondosan ellenőrizze, hogy a tanulmányban történő hivatkozás ne maradjon ki az irodalomjegyzékből!

19. FÜGGELÉK (pl. Szövegmutatvány, kérdőív stb.) (11 pontos, nagybetűk), előtte 1 sor kimarad, utána nem. Helye: a végjegyzetek után és az irodalomjegyzék előtt.

20. JEGYZETEK (11 pontos, nagybetűk), előtte 1 sor kimarad, utána nem. Formája: végjegyzet, arab számozással, 10 pontos, 1-es sortávolsággal.

21. A jegyzetek készítésekor ne használják a Beszúrás (Insert)>Hivatkozás (Reference)>Lábjegyzet (Footnote) parancssort, hanem kézzel jelöljön, így:

i. a számozást a Felső index gombbal végezze,

ii. a főszöveg és az IRODALOMJEGYZÉK közé helyezett JEGYZETEK cím alá írja a megfelelő sorszámot, majd a megjegyzésüket.

22. A kéziratot a legfeljebb 10 soros angol összefoglaló zárja: cím (félkövér, előtte 1 sor kimarad, utána nem), szerző (nagybetűvel), szöveg.

i. Kérem, ne használjon online fordítóprogramokat!

Azokat a kéziratokat, amelyeket nem ezen útmutatás szerint írnak meg, visszaküldjük a szerzőnek.

Tevékenységek határideje:

- Jelentkezés és a munka témájának bejelentése 2010. március 1-ig.

- A teljes munka beadásának határideje 2010. március 15.

- Értesítés a munka elfogadásáról (a pozitívan értékeltekről) 2010. április 15.

- A konferencia díjának befizetése 2010. május 15-ig (a munkák esetleges korrekciója).

- A munkák szerkesztésre és nyomtatásra való leadása 2010. június 1.

- A konferencia díja 80 € + ÁFA, amely összesen kb. 100 €-t tesz ki. (Ez az összeg magába foglal 3 étkezést, egy konferencia csomagot és a munkák gyűjteményét. Egy kotizációs díj befizetésével az előbbiekben felsoroltakra egyszer jogosultak, ami azt jelenti, hogy minden munkáért legalább egy díjat, vagyis a résztvevők száma szerint, be kell fizetni,.)

- Második értesítés: a konferencia előadásainak időbeosztását és minden más, a konferenciával kapcsolatos információt 2010. szeptember 10-ig kapnak meg.

- A konferencia időpontja: 2010. szeptember 23. 24. és 25.

- A konferencia díjának befizetéséről szóló igazolást elküldhetik faxon vagy magukkal hozhatják a konferenciára.

- A konferencia munkáinak gyűjteményét a résztvevők a konferencián kapják kézhez.

Információk:

Bármilyen információért forduljanak a konferencia2010@magister.uns.ac.rse-mail címre, vagy telefonáljanak a +381/24/624-444 telefonszámra.

Kapcsolattartó személyek:

Dr. Káich Katalin

Dr. Takács Márta

Dr. Czékus Géza

Nagy Kanász Viola

Siflis Ágota

A konferencia részletes programját időben postázzuk.