Az Újvidéki Egyetem fejlesztési tervei
Az új rektor nyilatkozik
Cikk küldése e-mailbenAz idén 32 új kutatási projektumot pénzel a vajdasági kormány, a legtöbbet az FP7, a CEEPUS és a TEMPUS programokon belül. A nemzetközi tudományos együttműködési programok pénzügyi támogatásáról szóló szerződéseket Újvidéken adták át a nyertes programok pályázóinak. A tartomány 57 tavalyi projektum továbbpénzelését is vállalta, így vajdaság összesen tegnap összesen 89 kutatástámogatási szerződést kötött. Ezek keretében 42 ország 175 intézményével létesítenek tudományos együttműködési kapcsolatot, 650 kutatóval.
Prof. dr. Miroslav Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora szerint elérkezett az a pillanat, amikor az egyetem új irányba indulhat el a tudományos kutatások terén. Első lépésnek olyan projektum-központot szeretne létrehozni, amely a kutatásokat segítené, ellenőrizné.
Vesković októbertől az Újvidéki Egyetem új rektora, ezt megelőzően a Természettudományi-Matematikai Kar dékánja volt, illetve az elmúlt egy évben a köztársasági tudományügyi miniszter helyettese. Jelen volt a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar napja alkalmából rendezett ünnepségen, ahol megkeresésünkre elmondta, rektorként egy olyan szolgálat része kíván lenni, amely segít abban, hogy az Újvidéki Egyetem keretében működő 14 karnak alkalmas légkört teremtsen a fejlődéshez. Célkitűzése, hogy támogassa a tudományos kutatómunka fejlődését, és hogy az Újvidéki Egyetemnek egységes egészként megfelelő helyet szerezzen Európa és a világ felsőfokú oktatásában. Szerinte a közeljövőben az interdiszciplinaritás megteremtésére kell hangsúlyt fektetni, úgy az oktatás, mint a tudomány terén:
- Úgy vélem, elérkezett a pillanat, hogy az oktatásban bizonyos témákban, mint pl. a környezetvédelem, az éghajlati változások, a kulturális és természeti örökség, a fiatalokat nem csupán egy karon belül képezzük. Az oktatás egyre kevésbé határolható be fizikusok, gépészmérnökök, agrármérnökök, pedagógusok képzéseként. Olyan szakembereket kell képeznünk, akik képesek a problémamegoldásra és a döntéshozatalra. Az egyetem szintjén igyekszünk úgy megszervezni a tanulmányi programokat, hogy az alapképzések az egyes karokon történjenek, az egyetem szintjén pedig egyesítjük a különböző helyeken fellelhető erőforrásokat és olyan témákban kínálunk mesterfokú képzéseket, amelyek több karon közösek. Az egyetemnek, önálló felsőoktatási intézményként jogában áll szakirányú képzéseket is szervezni, ennek ellenére én úgy vélem, a fő hangsúlyt az alapképzésekre kell helyezni.
A Bolognai oktatási rendszer elveit 2010-ig kell alkalmazni Szerbiában is. Ezzel kapcsolatban a rektor úgy fogalmazott, egyes célokat már sikerült megvalósítani, másokat viszont nem:
- Úgy vélem, elérkezett a pillanat, hogy az akkreditációkat és az első tapasztalatokat követően arról készítsünk egy elemzést, hol is tartunk pillanatnyilag, például a pontrendszer alkalmazását illetően történt-e előrehaladás. Mint ismeretes, eredetileg 60 pontot kellene elérni ahhoz, hogy a hallgató beírhassa a következő évet, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy ez túl magas, a kötelező pontszám 42-re csökkent, majd a következő iskolaévben ez 48-ra módosult, azután 52-re stb. Nőtt az évet teljesítő hallgatók száma az elmúlt évhez viszonyítva, vagyis beláttuk, hogy lépést kell tartanunk Európával és a többi felsőoktatási intézménnyel. Jelenleg a hallgatóink 74 százaléka teljesítette az évet. Ez jelentős előrelépés, és már most gondolkodnunk kell a következő évi ponthatárokon
Gabriel García Márquez nem halott
„García Márquez halálának hírét testvére, Aida és a kiadók néhány órán belül hivatalosan bejelentik” – twittelte az „UmbertoEcoOffic” felhasználó hétfőn. A hír persze őrült gyorsan körbeért a Twitteren, és már terjed a Facebookon is, hogy a híres, Nobel-díjas kolumbiai író május 14-én elhunyt.