Záróvizsga az általános iskolában

A részletekről Soós Editet, az Országos Oktatási Tanács tagját kérdeztük.

- Gyakorlatilag a záróvizsga, mint olyan, szerepel már a 2004-ben elfogadott oktatási kerettörvényben. A 103-as paragrafus előlátja, hogy a nyolcadik osztály végén a diákok záróvizsgát tesznek. A záróvizsgákon az elért eredmény, a megvalósult általános és egyéb sztenderdeknek a szintmérése fog történni. Ez a záróvizsga gyakorlatilag pontot tesz a kötelező oktatás végére, ami azt jelenti, hogy maga a nyolcadikos bizonyítvány nem jelenti a kötelező oktatás befejeztét, hanem mintegy kisérettségi jellegű vizsgával zárul majd maga az általános iskolai képzés.

- Ez azt jelenti, hogy a diákoknak a nyolc év alatt megtanultakról kell tanúbizonyságot tenniük?

- Így van. Gyakorlatilag ezen a záróvizsgán – nem tudom, hány tantárgyból történik majd a felmérés, ez még nincs definiálva, maga a törvény nem definiálja – éppen az Országos Oktatási Tanács által meghatározott sztenderdek kerülnek majd mérésre. Az a dokumentum, amit elfogadott az Országos Oktatási Tanács, óriási segítség elsősorban a tanároknak, hiszen tíz tantárgyból meg van határozva az a konkrét tudásszint, az a kimeneteli követelményrendszer három nívón, tehát alap-, közép- és felsőszinten, amelyet minden diáknak el kell érnie, legalábbis azt az alsó szintet. Lemérésre kerül tehát az, hogy mit tud a diák, mire képes a diák, hogyan tudja alkalmazni azt, amit megtanult.

- Tehát nem csupán a diákok lexikális tudását mérik, nem azt várják el tőlük, hanem az alkalmazott tudást, a tájékozottságot, a tantárgyak közötti összefüggések átlátását várják el tőlük?

- Így van, mert hogy maguk a programok meghatározzák a feladatokat és a célokat. Tehát, hogy a gyerek milyen tudásszintet kell, hogy elérjen, viszont a szabványok a célokból kiemelt, feltétlenül tudni való dolgokat határozzák meg. Tehát mintegy fókuszálnak bizonyos olyan követelményekre tantárgyanként, ami az alapját képezi majd az általános iskolai bizonyítvány megszerzésének.

- Logikus lenne, ha az ún. kisérettségi akár a minősítővizsgát is helyettesítené...

- Meggyőződésem, hiszen ez a záróvizsga egy időben történik, ugyanazt a tesztet írják majd a diákok. Addig viszont van még két év, jó másfél év. Én nagyon fontosnak tartom, hogy az általános iskolai tanárok minél előbb megkapják ezt a dokumentumot, ami a Hivatalos Lapban meg fog jelenni. Azért, hogy erre fókuszálva készítsék majd fel a diákokat erre a záróvizsgára. Egyébként komoly vita folyt az Országos Oktatási Tanácson belül annak kapcsán, hogy az a szint, az a szabvány, amit meghatároztunk, elegendő-e, megfelelő-e, nem tettük-e túl alacsonyra a kritériumot tudásszint szempontjából. Azt hiszem, figyelembe kell venni, hogy ez egy dinamikus dokumentum kell, hogy legyen, ennek az átfogalmazása más országokban is 4-5 évente történik. Így ezeket a sztenderdeket akár magasabb szintre lehet és kell majd hozni. A sztenderdeknek kísérniük kell a valóságot a jelenlegi oktatási kérdésben.

- Említette, hogy tíz tantárgyra vonatkozóan készült el a sztenderd. Ez azt jelenti, hogy ezekből a tantárgyakból választhatnak majd a diákok vagy pedig minden egyes tantárgyból záróvizsgázniuk kell majd? Az a három szint közül, amit meghatároztak, a diák választ majd, hogy melyiket vállalja be?

- A második kérdésére azt mondanám, hogy talán. Az iskolával együtt, a tanárokkal együtt dönt a diák, hogy miben próbálkozik. A záróvizsgának maga a folyamata nincs kidolgozva, ez dokumentum a sztenderdeket jelenti „csupán”. A záróvizsgáról az oktatási kerettörvény 103-as paragrafusa szól. Maga a törvény és a sztenderdek között kell hogy találkozzon az a dokumentum, az a szabályzat, ami majd kidolgozza azt, ami majd arról szól, hogy hogyan bonyolítódik le, esetleg lehet-e választható tantárgyakból záróvizsgázni, hogy kötelező lesz-e bizonyos számú és ahhoz kell majd hozzáválasztani bizonyos számút. Mindenesetre nagyon pozitív az, hogy az anyanyelv és a matematika nem lesz feltétlen felvételi, egyedüli felvételi tantárgy olyan szakokon is, ahol kisebb az igény ez a két tantárgy iránt.