A Bolognai-folyamat lényege

A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai a következők:

• könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által),

• két egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek,

• egységes osztályozási és kreditátviteli rendszer kialakítása,

• a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói kommunikáció és mobilitás elősegítése,

• együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban,

• a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban.

A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll:

• alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg,

• mesterképzés (1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti,

• doktori képzés (3 év), tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésének a lehetősége.

A diákoknak már az alapkézpzés nem elegendő, ezért nagyon sokan mesterképzésre is beiratkoznak, hisz a munkahelyen már előnyben részesítik azokat, akiknek ilyen diplomájuk van. A mesterképzés és a doktori nem kötelező, ezeket munka mellett is tudjuk végezni. Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a felsőfokú szakképzés is, mely ugyan felsőfokú végzettséget nem ad, de az itt teljesített tanulmányok beszámíthatóak az alapképzésbe, ha a hallgató folytatni szeretné a tanulmányait.

A Bolognai-folyamat legfontosabb eleme az egységesen definiált Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek. Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Az (európai) munkaerő-piacon való jobb elhelyezkedési lehetőségeken túl javul a képzés minősége, s az eddiginél sokkal szerteágazóbb képzési lehetőségek nyílnak a hallgatók előtt. A diákok több országban hallgatják le a tanulmányaikat, utaznak és újat tanulnak. Ezeket a tanulmányokat a más iskolákban elismerik, és van úgy, hogy a diák külföldön diplomázik le.

A felsőoktatási intézményben kreditrendszerű képzés folyik. A kreditrendszerű képzésben szerezhető kredit a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésére fordítandó munkamennyiség mérőszáma. Az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, ECTS) alapelveinek elsődleges célja a hallgatói mobilitás elősegítése és a külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott résztanulmányoknak az anyaintézményben való teljes elismerése. Egy kredit átlagosan 30 hallgatói tanulmányi munkaórát igényel, egy szemeszter teljesítése 30 kredittel egyenértékű. A hallgató egy félév alatt az egy szemeszternek megfelelő 30 kreditnél többet és kevesebbet is teljesíthet. Az ECTS kredit pontszámai: alapképzésen (180+60); mesterképzésen (60+60), doktori képzésen (180).

A kreditrendszer legfontosabb hatásai a hallgatók tanulmányaira:

1. Tanulni egyéni tempóban. A rugalmas, kreditrendszerű képzésben a hallgató megválaszthatja az előrehaladás ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása.

2. Nincs többé félévismétlés. Ha a hallgató nem teljesítette az előírt kredit számot, ebben az esetben is tovább haladhat, a következő félévre egyéni tanrendet alakíthat ki, de ebben természetesen nem vehet fel olyan tantárgyakat, amelyeknek előtanulmányi kötelezettségeit nem teljesítette.

A kreditrendszerű képzés valamely tantárgynak más karon, más felsőoktatási intézményben, külföldi részképzés során, vagy korábbi tanulmányok révén való teljesítését is lehetővé teszi. Az ilyen tantárgyak elismerésének, a kreditátvitelnek megvannak az alapvető szabályai. A kreditátvitellel kapcsolatos döntéseket az intézmény (kar) Kreditátviteli Bizottsága hozza meg.

A Bolognai-folyamatot azért kezdeményezték, hogy a felsőoktatást egységes elvek alapján megreformálják, hogy könnyebb legyen akár egy másik egyetemen is folytatni a tanulmányt, mégis az egész rendszer átfogó és egységes legyen. Európa, az öreg kontinens immár komoly versenytársakra talált a világban. Az ázsiaiak, amerikaiak nagy vetélytársak. Egy minőségében ellenőrizhető egységes felsőoktatási rendszerrel igyekeznek Európát a versenyben tartani.