A tehetségek gondozásának feltételei Vajdaságban
Riport a 2009. február 21-én megtartott tanácskozásról
Cikk küldése e-mailbenÖssze kell fogniuk a civil szférának és a tanintézményeknek, hogy a jövőben ne kallódjon el egyetlen magyar tehetséges gyerek sem – hangzott el A tehetségek gondozásának feltételei Vajdaságban című tanácsokozáson Tóthfaluban. Az összejövetelt a magyarkanizsai önkormányzat és két olyan civil szervezet kezdeményezte, amely segíti a magyarul tanuló tehetségeket Szerbiában: a zentai Bolyai Farkas, valamint a tóthfalusi Wagner Alapítvány.
- Azt, hogy ki a tehetség, miben tehetséges, mikor és hol, nagyon nehéz meghatározni és behatárolni. Számunkra a helyzet nagyon egyszerű, mert nem mi határozzuk, nem mi vesszük föl a tehetségeket, hanem a minisztérium által kiküldött teszten dől el, hogy valaki lerakta-e a felvételi vizsgát vagy nem, ugyanis ezáltal számít valaki tehetségesnek. Igazából ez a rendszer biztosan nem jól működik és nem tökéletes, de ez van, erre van lehetőségünk. Lassan a tehetséggondozás elcsépelt szóvá válik, mert már szinte a csapból is ez folyik, és ez lehet jó is, rossz is. Egyre több civil szervezet tűzi a zászlójára a tehetséggondozás ügyéért való harcot, talán az lenne a cél és ennek a tanácskozásnak is az a célja, hogy ne külön-külön, hanem egységes zászló alatt, egy irányba haladjunk, összetartva, segítve egymást tanácsokkal, tapasztalatokkal, célokkal, közös stratégiát kidolgozva, közös módszereket alkalmazva – nyilatkozta Gajda Attila, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója.
- Tanúi vagyunk annak is, hogy Vajdaságban gombamód szaporodnak a különböző civil szervezetek, amelyek nevükben hordozzák a tehetséggondozást, a tehetséggel való törődést. Úgy érezzük, beleértve magunkat is, azaz Magyarkanizsát, Tótfalut is, hogy elszigetelt jelenségekkel állunk szemben, mindenki a saját „udvarában” tevékenykedik. Ugyanakkor így magát az egységes vajdasági magyar oktatást nem lendítjük előre. Az volt a célunk, hogy minél több civil szervezetet tudjunk egy helyre tömöríteni, ahol kialakulna - persze nem ma és nem is holnap, mert erre több idő kell - egy közös platform, egy közös stratégia – hangsúlyozta Lepeš Josip, a magyarkanizsai községi tanács oktatási kérdésekkel megbízott tagja.
- A Wagner Mária Alapítvány tótfalusi szerveződéssel alapult meg. Elsősorban a falualapító Tóth József feleségének az emlékére, és elsődlegesen azzal a céllal, hogy az itteni lehetőségeket kihasználva próbáljuk meg bejárni azt az utat, amit Tóth József és felesége mutattak, amikor a falunak egy templomot, egy iskolát és 72 házhelyet adományoztak. A mi kötelességünk most az, hogy lehetőségeinkhez mérten biztosítsuk az esélyegyenlőséget a gyerekeknek ebben a közösségben – mondta Lékó Lajos, a Wagner Alapítvány alapító tagja.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a tehetségek felfedezését már óvodás korban meg kell kezdeni és iskoláskorban folytatni a gondozásukat. Esélyt kell adni a falvakban és a szórványban élő gyerekeknek is, mert köztük is sok a tehetség. Ezért is olyan fontos a kollégiumi elhelyezés biztosítása, mert enélkül szinte elképzelhetetlen a tehetséggondozás. Hogy ki az igazán tehetséges, nehéz eldönteni. Azt mondják, a populáció 2 és fél százaléka számít kivételesen tehetségesnek, és ez nem függ attól, hogy ki hol él. A tanácskozás résztvevői komplex tehetségsegítő rendszer kialakítását szeretnék, amely óvodáskortól a felnőttkorig foglalkozik a tehetségszűréssel, felméréssel, tehetségfejlesztő programok biztosításával. Ennek jegyében megfogalmaztak egy záradék javaslatot is, amelyet a következő találkozón, március 23-án Magyarkanizsán látnak el kézjegyükkel.
Gabriel García Márquez nem halott
„García Márquez halálának hírét testvére, Aida és a kiadók néhány órán belül hivatalosan bejelentik” – twittelte az „UmbertoEcoOffic” felhasználó hétfőn. A hír persze őrült gyorsan körbeért a Twitteren, és már terjed a Facebookon is, hogy a híres, Nobel-díjas kolumbiai író május 14-én elhunyt.