Díjözön a XVIII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen

„A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott.”

A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium matematikai közösségével Marczis György matematikatanár szervezte meg a XVIII. NMMV-t az immár nagykorúvá vált rangos versenyt 2009. március 12-16 között.

A megnyitón Dr. Perjési Klára Gyula város polgármestere, Országgyűlési képviselő a következőket hangsúlyozta:

“A magyar kreatív gondolkodás egyik zászlóshajója a magyar matematika.
A magyar diák a környező országok közül bármelyikben is éljen, meríthet a világhírű magyar matematika gazdag kincsestárából, valamint a román, a délszláv, a szlovák és más népek matematikai hagyományaiból is. Nagyjaink példaképei az ifjú generációnak.

A tehetséges diákok felkarolása biztosítja országaink csúcsteljesítményét. Ezt a célt szolgálja ez a kárpát-medencei matematikaverseny is. A nemzetközi diákversenyek, diáktalálkozók semmi mással nem pótolható hatása, továbbá egymás tudásának, kultúrájának megismerése, helyünk meghatározása a világban.”

A rendezvény az “ötágú síp” jegyében szerveződött, azaz az öt régióból 220 tanuló és 90 matematikatanár vett részt a versenyen a következő eloszlás szerint: Vajdaságból, azaz Délvidékről összesen 25-en , Kárpátaljáról 20-an, Felvidékről 45 fő, Erdélyből 70 fő, Magyarországról 90 fő.

A délvidéki csapat 20 tanulójából az előzetes levelező és válogatóverseny után a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumból 13 versenyző került be a csapatba, az adai Műszaki középiskolát 2 tanuló képviselte, azonkívül a belgrádi Matematikai Gimnáziumból 1 magyar ajkú diák, a szabadkai és az újvidéki Svetozar Marković Gimnázuimból szintén 1-1 versenyző, valamint az óbecsei Műszaki iskolából 1 tanuló. A diákok fele, azaz tízen valamilyen oklevelet kaptak a kiváló teljesítményükért. Ők a következők:

ÁGÓ KRISZTINA a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium harmadikos tanulója III. díjat, könyvjutalmat és egy brüsszeli utat nyert.

GYARMATI DÉNES a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium elsős tanulója III. díjat és könyvjutalmat érdemelt ki.

PIRI ANNAMÁRIA a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium elsős tanulója dicséretben részesült és könyvjutalmat is kapott.

KANALAS VIDOR a belgrádi Matematikai Gimnázium negyedik osztályos diákja dicsérő oklevelet és könyvjutalmat is kapott.

Dicsérő oklevelet kaptak még a következő versenyzők:

KÖRMÖCZI ANDOR és SIMONYI MÁTÉ a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium elsős tanulói,

KECSENOVICS EGON ÉS FARKAS GABRIELLA a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium harmadikos és negyedikes tanulói, valamint

KŐRÖSI BALÁZS és BÁLIND ÁRPÁD az adai Műszaki iskola elsős és másodikos tanulói.

Minden részvevő emléklapot kapott a következő Rényi Alfréd idézetettel „útravalóként”:

„Ha rossz kedvem van, matematizálok,

hogy jó kedvem legyen.

Ha jó kedvem van, matematizálok,

Hogy megmaradjon a jókedvem.”

Az öt napos rendezvényen lehetőség volt a rendező város, az iskola és a régió megismerésére, és élvezni a szeretetteljes vendéglátást.

A sokévi tapasztalat arra enged következtetni, hogy már kis korban el kell kezdeni a matematikai tehetséggondozást és erre a csoportfoglalkozások alkalmasak a versenyszellem kialakítása céljából. Azoknak a tanulóknak van esélye a sikeres versenyzésre, különösen a középiskolások esetében, akik már az általános iskolában is versenyeztek illetve van versenytapasztalatuk és rutinjuk ebben.

Fontos lenne, hogy a szülők a sport mellett ösztönöznék a gyermekeiket a matematikai és természettudományos tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre is. Mert például mindazok a személyek, akik valamikor szavaltak és kialakult a beszédkultúrájuk valamint a szereplési magatartásuk, azoknak bárhol és bármikor sikeresebb a fellépésük.

Ezért kérek minden szülőt és kollégát, adjunk lehetőséget gyermekeinknek, hogy kibontakoztassák tehetségüket matematikából, és részt vehessenek az elkövetkező versenyek egyikén. Jövőre, azaz 2010-ben Szatmárnémetiben rendezik meg a XIX. NMMV-t.

Zárószóként elgondolkodtató a Richard Feynman idézet!

„Azoknak, akik nem ismerik a matematikát,

nehézséget okoz eljutni a szépség valódi

érzéséhez, a legmélyebb szépséghez, a természethez.”