Korrekciós fejlesztés

A táblázat összefoglalja az énerős és -gyenge ember kialakulásának folyamatát (Ranschburg Jenő és Popper Péter, 1978).

Az iskolára érett gyermeknél megjelenik a teljesítmény-igény. Ha nem alakul ki a feladattudat, a feladattartás, és mégis olyan hosszan tartó munkára kényszerítik, ami meghaladja fejlettségi szintjét, a csökkentértékűség érzése alakulhat ki. Ezt kompenzálhatja a tárgyak megszerzésével, agresszivitással.

A korrekciós fejlesztés alkalmazása

A korrekciós fejlesztésnél nagyon fontos, hogy feltérképezzük, melyek azok a perceptuális és motoros funkciók, melyek az írás, olvasás, számolás elsajátításához nélkülözhetetlenek. Kiemelt fontosságú az észlelés különböző csatornáinak pontos és összehangolt működése, mint a vizuális és hallásészlelés.

A vizuális észlelésnél kiemelkedő fontosságú:

• alak-, forma- és méretfelismerés

• Gestalt-látás (az összetartozó részek értelmes egészként való felfogása)

• figura-háttér észlelés

• téri irányok helyes megismerése, megítélése

• szerialitás (a vizuális információk sorba rendezése)

A hallási észlelés területén fontos:

• a hasonló hangzók közötti azonosak és eltérőek pontos megkülönböztetése

• adott hangok kiemelése

• a hangok egymásutániságának felismerése

Fontos még a látott, hallott információk összekapcsolása és visszaadása, koordinált mozgás, ezen belül a finommotoros koordinált mozgás és a szem-kéz összehangolása.

A tanulási zavarok hátterében legtöbbször a funkciók működésének zavara áll. A korrekciós fejlesztésnél a következő területeket tartom fontosnak:

1. a komplexitás – egyes funkciók több irányú fejlesztése

• az észlelés csatornáinak összekapcsolása és átfordításának gyakorlása

• a finommotorika fejlesztése szem-kéz koordináció alakításán keresztül

• testséma, oldaliság (lateralitás) fejlesztésen keresztül a térpercepciók erősítése

• én-kép, emocionális fejlesztése

2. indirekt megközelítés

• játékos módszerek a tanórán belül

Legfontosabb tünetcsoportok a tanulási zavaroknál

1. Mozgáskoordináció és téri orientáció, problematikus területek: testkép, a testséma zavarai, iránytévesztések, lateralizáció zavarai

2. A percepció és a motoros tevékenységek zavarai, rész-egész látás, szem-kéz koordináció

3. Kognitív funkciók zavarai, figyelemzavar

4. A nyelvi fejlettség zavarai, beszédészlelés, beszédértés, artikuláció stb.

5. Az érzelmek területén mutatkozó zavarok, viselkedés, aktivitás, impulzitás, hiperaktivitás vagy éppen ellenkező pólus

6. Szorongás, másodlagos tünetegyüttesként, és az aktivitás csökkenése, az én-fejlődés zavarai

Ezek a tünetek nem választhatók el egymástól, „minden mindennel összefügg”. A fejlesztés első szakasza a mozgás és az észlelés teljességét kell, hogy jelentse. A teljesítményközpontúság helyett inkább a környezet pontos észlelésére, és minél gazdagabb motoros megtapasztalására kell lehetőséget teremteni, ezek fejleszteni fogják az iskolai képességek megalapozását. A fejlesztés kidolgozásánál több területen megfigyeléseket vagy méréseket végzünk.

Megfigyelések:

• tanórai megfigyelés

• anamnézis felvétele

• füzetek megfigyelése

Mérések:

• DPT tesztek (betűalakok felismerése, mértani formák)

• EDEFELDT teszt

• figyelem teszt

• rajz önmagáról

A fejlettség mérések és a megfigyelések eredményei alapján fejlesztő foglalkozásokat tervezünk, meghatározva a fejlesztendő területeket. Fejleszthető területek:

1. Nagy mozgások

• térészlelés, egyensúly gyakorlatok, oldaliság, keresztcsatornák használata (hallás-mozgás)

2. Testséma fejlesztés

• téri irányok, oldaliság, keresztcsatorna, Gestalt-látás

3. Percepciók

• vizuális differenciálás, szókincsbővítés, beszédfejlesztés, finommotorika, szerialitás, keresztcsatornák, szintézis

A fejlesztés összeállításánál figyelembe kell venni a feladatok egymásra épülését, és a fokozatosság elvét is.

Legalább 10 fejlesztőfoglalkozást kell levezetni, hogy bárminemű változásról jelentést tudjunk adni. Nagyon fontos a fejlesztéseknél a tanuló és tanító közti bensőséges kapcsolat. A következőkben a 10 fejlesztő gyakorlat közül a legelsőt és a legutolsót mutatom be.

1. foglalkozás

2. osztály 1. félév

10. foglalkozás

Az elvégzett gyakorlatok és fejlesztés után (legalább 10 fejlesztés), ajánlatos kontroll vizsgálatot végezni. Ugyanazokat a mérőeszközöket használjuk, mert akkor össze tudjuk hasonlítani a fejlesztés hatásait.

„Életed legrosszabb helyzeteiben is benne van a jó csírája.

Ha a valóságos helyzetet lehetőségnek tekinted,

Az életed nem lesz könnyebb, csak több megelégedéssel szolgál.”

(Kogel)

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

• A fejlesztő pedagógia pszichológiai alapjai – belső jegyzet

Porkolábné Dr. Balogh Katalin Fővárosi Pedagógiai Intézet, Bp., 2005.

• Iskolapszichológia 20.

Gyarmathy Éva : Játékkatalógus Bp., 1991. Elte

• Iskolapszichológia 21.

Gyenei Melinda: Tanulási zavarok korrekciója a tanórákon Bp., 1992. Elte

• Kudarc nélkül az iskolában

Porkolábné Dr. Balogh Katalin Bp., 1992. Alex-Typo