A teljes feladatgyujtemény letöltése PDF formátumban
Versenyfeladatok a 2009-es számra a 6-12 évfolyam részére
1) Vizsgáljuk ki, hogy a 2009-es szám prím- vagy összetett szám-e?
Felírható-e a 2009 szám két prímszám szorzataként, hányadosaként, különbségeként, összegeként?
Megoldás: A 2009 nem prímszám, mert felírható 72 és 41 szorzataként, az is látszik hogy csak három prímszám szorzataként állítható elő. Ha feltételezzük, hogy 2009 két prím hányadosa, akkor ellentmondáshoz jutunk. Viszont csak egyféle módon írható le két prím különbségeként: 2011-2, mert az egyedüli páros prím a 2-es szám. Két prím összegeként viszont nem állíthatjuk elő, mert egyfelől2+2007 nem megfelelő, hiszen 2007 nem prímszám, ugyanis osztható 9-cel, de két páratlan prímszám összegeként sem kaphatjuk meg, mert két páratlan számösszege páros!
2) Milyen számok a 0,20092009... ill a 0,29209200920009...?
Ha töröljük a 2009. számjegyet akkor kisebb vagy nagyobb számot
kapunk?
Megoldás: A 0,20092009...= x racionális szám, mert felírható két relatív prímszám hányadosaként azaz x = 2009/9999 (minden szakaszosan ismétlődő tizedes szám racionális szám!), de a 0,29209200920009... nem racionális vagyis irracionális szám.
Az első számnál a 2009. számjegy a 2, mert 2009 = 502x4+1, így az új szám kisebb. A másodiknál azonban a számjegyek száma 2+3+4+...+n=2009, amiből az n(n+1)= 4020 egyenlet adódik. Mivel63 x 64 = 4032, tehát 0-át törlünk, a 9-es előbbre kerül, így nagyobb számot kapunk.
3) Milyen számvariációkkal és műveletekkel tudjuk előállítani a 2009-es számot?
Megoldás: Nagyon sokféle számvariációt írhatunk le - bemutatunk néhányat!
2009=2002 + 9 - 2; 2009= 999 x 2+9+2;
2009 = (1+1)11 – (11+1+1) (1+1+1);
2009 = 9!/ (2 ·9)2 + 29 + 92 (22 + 20) – (9-2) 22
4) Hányféleképpen bontható fel a 2009
a) két négyzetszám különbségeként?
b) két négyzetszám összegeként?
Megoldás:
a.) x2 – y2= (x-y) (x+y)= (
1)(
2009)=(
7)(
287)= (
41)(
49)
Tehát 12 lehetőség van - próbáld ki, hogy ezek mind megoldások-e!
b.) Az x2 + y2=2009, ha a négyzetszámok összegének végződése 9, ez pedig akkor áll fenn, ha az x2, y2 végződése 0 ill 9 vagy 9 ill 0 vagy 4 ill 5 vagy 5 ill 4, tehát a lehetőségek száma 4·4 azaz 16, mert az előjelek váltakozását is figyelembe kell venni! (megjegyzés:(
2)2 =4!)
5) Van-e olyan sokszög, amelynek 2009 átlója van?
Megoldás: Mivel az n oldalú sokszög átlóinak száma n(n-3)/2 , azonban nem található olyan n természetes szám, amelyre ez egyenlő lenne 2009-cel!
6) Hány olyan szám van, amelyből elvéve a számjegyek összegét, az eredmény 2009?
Megoldás: Nincs ilyen szám, ugyanis egy n szám 9-cel osztva ugyanazt a maradékot adja, mint a szám számjegyeinek az S(n) összege, ekkor az n-S(n) osztható kell, hogy legyen 9-cel, viszont a 2009 nem osztható 9-cel!
7) Egy 9-cel osztható 2009-jegyű szám számjegyeinek összege A, az A szám számjegyeinek összege B, a B szám számjegyeinek összege C. Mennyi a C értéke?
Megoldás: Az előző feladat megoldása alapján A, B, C számok is oszthatók 9-cel. Az A<2009 x 9= 18081 < 19000, míg a B<4 x 9 +1= 37, amelyből az következik, hogy a C<18 így csak 9 lehet a C szám!
8) Ha 29 papírlap közül valamennyit kiválasztunk és azok mindegyikét 10 darabra tépjük, majd az összes papírdarab közül ismét kiválasztunk néhányat és azokat 10-10 darabra vágjuk, majd ezt az eljárást néhányszor megismételjük. Egy idő után megszámláljuk és 2009 darabot számlálunk. Lehetséges-e ez?
Megoldás: Minden lépésben a tépett papírdarabok száma 9-cel osztható azaz a k-adik lépésben összesen Sk = 9 (n1+n2+...+nk) +29=2009 a papírdarabok száma. Mivel az 1980 osztható 9-cel, így a számlálás helyes volt.
9) Vannak-e olyan egész számok, amelyek kielégítik a következő egyenleteket? Ha van megoldás, akkor hány van?
a) 2x + 9y = 2009
b) xy + x+ y = 2008
c) (x+4020) : (x+ 2) =2010
d) 5x + y! =2009
e) 5x + y! =2010
Megoldás:
a) A 2x + 9y = 2009 egyenlet egy megoldása x0 =1000 ill y0 =1 és az általános megoldás x = 1000 + 9t ill y = 1 – 2t, ahol a t bármilyen egész szám lehet, így számtalan megoldás létezik.
b) Az egyenlet átalakítható szorzatra (x+1)(y+1)=(
1)(
2009)=
=(
7)(
287)= (
41)(
49) , tehát 12 megoldás van.
c)
tehát csak az x=0 a megoldás.
d) az y = 0, 1, 2, 3 nem megoldás, de az y = 4 esetén 5x = 1985 így az x =397. Viszont, ha az y >4 akkor a baloldal osztható 5-tel , de a 2009 nem osztható öttel, így nincs több megoldás.
e) a d) rész alapján, ha az y >4 akkor a baloldal osztható 5-tel és a 2010 is, így számtalan megoldás van.
10) Adott az an = 3n2 + 3n + 7 ( ahol az n=1, 2, 3, ...) képlettel definiált számok sorozata.
a) A 2009 eleme-e ennek a sorozatnak?
b) Igazoljuk hogy a sorozat öt egymás után következő eleme között mindig van olyan elem, amelyik osztható 5-tel!
Megoldás:
a) an = 3 n(n+1) + 7= 2009 azaz 3 n(n+1)
2002, mert a 2002 nem osztható3-mal, tehát a sorozatnak nem tagja a 2009.
b) Az n lehet 5k, 5k+1, 5k+2, 5k +3, 5k+4 alakúés könnyen igazolható, hogy az 5k+2 esetén an = 3(5k+2)2 +3 (5k+2) +7 =75 k2+ 75k + 25 osztható öttel.
11) Milyen számokkal osztható a 92009 - 22009 szám?
Megoldás: Az A2n+1
B2n+1 = (A
B)(A2n
A2n-1 B + A2n-2 B2
…+ B2n) azonosság alapján 92009 – 22009 = (9-2) (92008+…+ 22008) tehát 7-tel osztható.
Vagy más módon:
(7+2)2009 -22009 = 7n + 22009 – 22009 = 7 n, ahol az n természetes szám.
12) Mennyi maradékot ad 92009-22009 szám, ha 7-tel, vagy ha 5-tel osztjuk?
Megoldás:
92009 – 22009 == (7+2) 2009 – 22009 = 7n+ 22009 – 22009
(mod 7) azaz nulla a maradék, ha 7-tel osztjuk, ahol n természetes szám.
92009 – 22009
-1 -2 =-3(mod 5 ) tehát -3 a maradék , ha öttel osztjuk, mert
92009 =(5 ·2-1)2009
-1(mod 5) és 22009 =2 (24)502 = 2 (15+1)502
2 (mod 5).
13) Vajon teljes négyzet-e a 2000082 + 2000082 2000092 + 2000092 szám?
Megoldás: Könnyebben átlátható a feladat, ha általánosan oldjuk meg !
a2+ a2 (a+1)2 + (a+1)2 ==a2 + a 4 +2 a3 + a2+ a2 + 2 a + 1=
= a4 + 2 a3 + 3 a2 + 2a +1= (a2 +a+1)2
14) Hány egész megoldása van az adott egyenlőtlenségnek?
| |x| -1|< 2009
Megoldás: -2009< |x|-1 <2009 és az eggyel való bővítés után
-2008 < |x| < 2010 , de az |x|
0 ezért |x|< 2010 és így a megoldáshalmaz :![]()
í-2009, ..., 0 , ..., 2009ý tehát összesen 4019 egész megoldása van.
15) A síkban adott 2009 pont, amelyek közül 29 kollineáris azaz egy egyeneshez illeszkednek.
Hány különböző
a) egyenest határoznak meg az adott pontok?
b) kört határoz meg a 2009 pont, ha közülük 29 pont egy körvonalon van?
Megoldás:
a) Két pont kiválasztásával határozzuk meg az egyenes számát, de a 29 kollineáris pont közül kettőt választva nem kapunk újabb egyeneseket, ezért azokat kivonjuk ill hozzáadunk egyet, a 29 pont egyenesét - így 2016631 különböző egyenes van:
= 2017036-406 +1.
b) Az előzőhez hasonlóan a körök meghatározásánál 3-3 pontot választunk, így azok száma:
=1 349 393 431.
16) Hány téglalapra osztja az adott téglalapot az oldalaival párhuzamos 2009-2009 darab egyenes?
Megoldás: Az adatok alapján 2011 vízszintes és 2011 függőleges egyenesünk van. Ezekből 2-2-tőt kiválasztva azok meghatároznak egy téglalapot, tehát azok száma pedig
= 4,085·1012
17) Vizsgáljuk ki, hogy a 92009 + 32009 +1 prímszám-e!
Megoldás: Általánosan értelmezhetjük, mint
x4 + x2 y2+ y4 = x4 +2 x2 y2+ y4- x2 y2=( x2 +y2)2–(xy)2 =
=(x2+y2-xy)(x2+y2+xy), tehát felbontható két egynél különböző szám szorzataként, így a 92009 + 32009 +1összetett szám.
18) Mennyi a 20092 – 20082 + 20072 – 20062 +...+32 -22 +12 ?
Megoldás: Kettesével csoportosítva és a négyzetek különbsége alapján felbontva a következő összeget kapjuk:
2009+2008+...+3+2+1 = (2009+1) 2009/2 = 2 019 045.
19)Antal és Béla felváltva változtatják a számok előtti előjelet az adott számkifejezésben *1 * 3 * 32 * ...*32009. Milyen módon tudják elérni, hogy a kapott eredmény osztható legyen 7-tel?
Megoldás: Észrevehetjük, hogy 2010 tényező van és mivel 1+ 33 = 28, ennek alapján 3n +3n+3 =28·3n. Ezért akkor lesz a szorzat 7-tel osztható, ha a következő párok tagjainak előjele azonos: (36k+1, 36k+4); (36k+2, 36k+5); (36k+3, 36k+6), ahol k nemnegatív,tehát ha Béla mindig az András által kiválasztott szám párja elé teszi az azonos előjelet, akkor lesz a számkifejezés osztható 7-tel.
20) Igazoljuk, hogy a
páratlan szám.
Próbáljuk meg általánosítani!
Megoldás:
(ez páratlan szám!)
Könnyen beláthatóhogy
így a
és ezt is helyettesítettük be.
21) Hány megoldása van az adott egyenletrendszernek?
x – y = 2007 , ![]()
Megoldás: Egy x szám az egész és a tört részből áll azaz x = [x]+ íxý, ahol az
0
íxý<1. Ha az (x,y) megoldása az adott egyenletrendszernek , akkor az első egyenlet felírható a következő alakba
, amelyből az következik, hogy ![]()
vagyis
mert
.
Tehát ![]()
ezért
és
vagyis a
megoldáshalmaz M=
, így az egyenletrendszernek végtelen sok megoldása van.
22) Hány megoldása van az adott egyenletnek?
![]()
Megoldás: Mivel az
>0 ezért az
+2009 >0 vagyis
> - 2009. Ha az
=k és az
=![]()
, ahol
racionális szám , azaz ![]()
=
, p, q relatív prímek és q
, q
0, ekkor
=k+2009 ahol k,p,q
Z és q>1, akkor p=1 esetén q=k+2009 és k>-2008 azaz k=-2007-re a q=2 és az íxý=1/2 így az x=-2007+0,5=-2006,5. A k>-2007 esetén az x=k+
számok mindegyike kielégíti az adott egyenletet, így az egyenletnek megszámlálhatóan végtelen sok megoldása van.
23)Az adott függvénynek f(x)=
mennyi a lehető legkisebb értéke?
Megoldás:
Az x
-2x+2010=(x-1)
+2009
2009 minden valós x szám esetén.
A logaritmus alapjának és a numeruszának felcserélésével a függvény a következő alakot veszi fel
f(x)=
,
ahol a Z = x
-2x+2010=(x-1)
+2009 , Zmin(x=1)=2009 és az alap kisebb mint 1, tehát az f(x) akkor lesz a lehető legkisebb, amikor a
felveszi a maximumát. Tehát az x=1 értékére az f(x)
=
Általánosítva: Minden valós x esetén az f(x) =
ill minimuma -
, ahol K egynél nagyobb etrmészetes szám.
24) Melyek azok az (x, y, z) rendezett egész számháromasok, amelyek kielégítik az x2 +y2 +z2 =22009 egyenletet?
Megoldás: A 2009 = 2x1004 +1 így ha az x = 2x1 , y = 2y1, z = 2z1 behelyettesítése után az x12 + y12 + z12 = 22007 egyenletet kapjuk, amelyre újból alkalmazva ezt az eljárást ismételjük addig amíg el nem jutunk az
xk2 + yk2 + zk2 =2 egyenletig, amelynek 12 megoldása van és ezek a következők: (
1,
1,0);(
1,0,
1);(0,
1,
1).
Az eredeti egyenlet megoldásai tehát a: (
21004,
21004, 0), (
21004,0,
21004 ), (0,
21004,
21004). Ajánlom a próba elvégzését!
25) Adott egy függvénysorozat a következő módon:
![]()
ahol n természetes szám.
Mennyi az
értéke?
Megoldás: Alkalmazva a rekurzív képletet az
,
,
,
, az
, tehát hatos periódussal ismétlődik, így ![]()
.Ennek alapján az
![]()
amelyből az következik, hogy az
.
Remélem mindenki talált magának érdekes feladatokat és azok különleges megoldási módjait. Ajánlom, hogy próbálj más megoldási módozatokat találni -lehet, hogy a tiéd még „elegánsabb” lesz!
"Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá,
amit készen kap anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte,
az egyik fülön be, a másikon ki." (Rényi Alfréd)