A szakvizsgákról, szakmai ellenőrzésről, tanácsadó hálózatról

- Nagyon sok változtatásról, számos tervről hallunk az elmúlt időszakban, ami az oktatásügyet érinti. Gyakran önkormányzatokból szivárognak ki hírek, a köztársasági miniszter is több bejelentést tesz, a tartományból pedig azt hangoztatják, hogy a hatásköri törvény elfogadását és Vajdaság statútumának szerbiai megerősítését követően Vajdaságé lesz a döntő szó oktatási ügyekben (is).

- A hatáskörökkel kapcsolatban a Statútumban annyi van beírva, hogy Vajdaság rendezi a felsőoktatás, a középiskolai és az általános iskolai oktatás kérdését. Ez alatt az átfogó cím alatt kerestük a lehetőségeket. A részletes anyagnak a kísérőtörvényben kell megjelennie. Ennek minden egyes pontját már megindokoltam Belgrádban a miniszternél. Egyes kérdéseket jóváhagytak, másokhoz hozzászóltak. Amiről nem kell tárgyalni, amiben már megegyeztünk, és ami lényeges, az a tankönyvkérdés. A kisebbségi tankönyvek ajánlását és alkalmazásának jogköri biztosítását a tartomány végzi a jövőben. De talán a pedagógustársadalom számára nagyon lényeges az, hogy jogköri átruházás történik a szakmai ellenőrzés szempontjából, és fel tudunk majd állítani egy olyan hálózatot, amely inkább szakmai tanácsadási szolgálat lesz.Hiszen a tanárokat nem csak ellenőrizni kell, hanem segíteni. A másik dolog a szakvizsgák kérdése. Vajdaságban 860 tanár nem vizsgázhatott, hiszen az utóbbi négy évben nem volt megszervezve a szakvizsga. Ez lesz majd átruházva a tartományra, de többek között az igazgatói és a titkári vizsga is. Talán a legkritikusabb témakör az iskolaigazgatóságok teljes átvétele, hiszen ez az, ami az általános iskoláknak és a középiskoláknak egy fájó pontja. Az iskolaigazgatóságokkal talán egy igazgató sincs megelégedve Vajdaságban.

- Szabadkán borzolta a kedélyeket, hogy a polgármesteri hivatal bejelentette, az iskolahálózat ésszerűsítésén dolgoznak, készül egy felmérés, amely a diákok létszámával összhangban javasolja majd a racionalizációt. A közvitát februárra ígérték, de eddig még nem történt meg. Bezárhat-e iskolákat, megszüntethet-e magyar tagozatokat az önkormányzat?

- Itt nem arról van szó, hogy megszüntethet-e vagy sem, hiszen az a tartomány illetékessége lesz. Viszont az ésszerűsítéssel szembe kell nézni. Régóta vitatéma, hogy 3-4 diákkal fenntartható-e egy osztály. A gyerekeknek szocializálódniuk kell, ez kisközösségben nem valósulhat meg. Ugye, a gyerekeknek nem csak a szülőktől, a tanároktól, hanem egymástól is tanulniuk kell. A minisztérium természetesen készít egy ilyen racionalizálási tervet. Ha pénzelés szempontjából minden úgy fog történni, ahogy arról az utóbbi időben beszéltünk, akkor az általános iskolák pénzelése önkormányzati szintre fog kerülni előbb-utóbb. Akkor pedig az önkormányzatoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy racionális-e vagy sem a jelenlegi hálózat. Nem csak a fizetések szempontjából, hanem az intézmény működtetése, a fenntartási költségek szempontjából is. Én a minisztériumtól kértem, hogy egy racionalizálási és egy munkabéri támogatási szabályzat jöjjön létre a nagyvárosok számára, ahol összevonhatók esetleg az iskolák. Hangsúlyoztam, hogy nem vagyunk hajlandóak tárgyalni arról, hogy esetleg kisebb falvakban megszűnjenek az iskolák, és nem vagyunk hajlandóak tárgyalni arról, hogy a kisebbségi nyelveken folyó oktatás megszűnjék. Szabadkának azt hiszem szembe kell néznie ezzel, és meg kell találni a legjobb megoldást.

- Az ésszerűsítésnek a szükségszerűségét senki sem vitatja, hiszen mindenki látja azt a problémát, amit Ön is felvázolt. De előfordulhat-e az, hogy kevesebb iskolában folyik majd magyar nyelvű oktatás pl. Szabadkán. Sok szülő dönthetne ebben az esetben úgy, hogy nem viszi gyermekét távolabbi iskolába, inkább szerb tagozatra íratja.

- Az ésszerűsítés csak úgy történhet meg, hogy a területi eloszlás megfelelő legyen. Beszélhetünk erről, ha két iskola egymástól néhányszáz méterre van, de arról nem, ha két iskola között több kilométeres távolság van. Én többször hangsúlyoztam magyar körökben is, hogy meg kell találni azt a javaslatot, amit a magyarságnak a saját iskolahálózata fenntartása érdekében meg kell, hogy hozzon. Erről tárgyalni kell és megállapítani, hogy milyen ésszerűsítés lenne a magyar nyelvű oktatásban célszerű. Az önkormányzati ésszerűsítés természetesen nem történhet erőszakosan. Ez közvita tárgya lesz, és azt követően a tartománynak kell jóváhagynia, ha a jogkörök átruházása a tervek szerint történik meg.

- Akkor a 2009/10-es tanévben marad a régi gyakorlat, vagyis a kis létszámú nemzetiségi tagozatok megnyitását a titkárság jóváhagyja?

- A jogkörök szempontjából a miniszter hagyja jóvá a kisebb létszámú osztályok megnyitását, de ezt a jogot átruházta a tartományi titkárságra. Ezek szerint 15-nél kisebb létszámú osztályok létrejöhetnek. Az másik kérdés, hogy ha a minisztérium pénzeli, milyen indoklásokat követel majd a jóváhagyással kapcsolatosan. Meglehet, hogy olyan helyzetbe fogok kerülni, hogy szeretném aláírni az engedélyt, de nem tudom majd indokolni. Ezért kell minél előbb megválaszolni a kérdést, hogy milyen iskolahálózat kell Szabadkán és Újvidéken. Azt hiszem, máshol ez nem kétséges.

- Az ésszerűsítés maga után vonhatja a tanerőfelesleget... Munka nélkül maradhat a pedagógusok egy része?

- Igen, biztos. Viszont meg kell keresni annak a módját, hogy hogyan. Az önkormányzat sokat tehet. Egyik dolog, hogy az iskolákban nem megfelelő végzettséggel rendelkező tanárok is dolgoznak. Nekik sajnos szembe kell nézniük ezzel a ténnyel is. A többit pedig védeni kell. A megoldások egyike lehet az, amit én már régóta szorgalmazok. Ez az egész napos foglalkozás megindítása. Vagyis a munkaerő-felesleg, amely az oktatásban nem vehet részt, munkához juthat, ha a gyerekeknek egész napos ott-tartózkodást biztosítunk az iskolákban. A szerb ajkú és a magyar ajkú oktatók részaránya szinte megegyezik, de konkrét adatokat nem mondanék.

- Sokszor halljuk azt, hogy kevés a megfelelő végzettségű magyar ajkú szaktanár, ezt kellene pótolni. Felvetődik viszont a kérdés, hogyan, hiszen a magyar nyelvű tanárképzésre, a kétszakos tanárképzésre továbbra sincs lehetőség. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar ezt majd egyszer felvállalhatja, de addig mi lesz?

- Nem tudom. Először a törvényt kell megváltoztatni. A miniszterrel folytatott beszélgetés során ez nem volt vitatott kérdés. Viszont a miniszter várja, hogy a szerb parlament megerősítse Vajdaság Statútumát és lezáruljon az akkreditációs folyamat. Azt követően az oktatási törvények módosításának egy sorozata fog megindulni a parlamentben. Azt követően el kell készíteni a képzések akkreditálását. Azt is ki kell dolgozni, hogy a tanítóknak milyen pótképzésen kell átesniük, hogy kétszakos tanárok legyenek. Több pedagógusi készséggel, tudással, és talán kevesebb tárgyi tudással, hiszen pl. nem matematikusok kellenek az iskolákba, hanem pedagógusok, akik az előírt tananyag szintjéhez képest kicsit több tudással rendelkeznek, de nem feltétlenül matematikusok.