A második világháborút hatalmas migrációs folyamat követte Európában. Ennek sajátos jelensége volt a vendégmunkások áramlása keletről nyugatra. A titói Jugoszláviának minden köztársaságából szakemberek és egyszerű munkások tömege vándorolt Nyugat-Európába. Ma már az egyesült Európa kapujához érve a határok légiesítése ugyanezt a jelenséget hozza majd létre nálunk, Szerbiában illetve a Vajdaságban. Ez a jelenség ma az angol és a német nyelv szakmai szókincsének a tanítását is szükségessé teszi a közép- és a felsőfokú nyelvtanításban.
A szaknyelv fontosságára, éppen a szlovén példára hivatkozva hívta fel a figyelmemet iskolám igazgatója, és elkezdtem foglalkozni e követelmény régebbi és jelenlegi kihívásaival. Már a múlt század közepén jelentek meg nem csak nyugaton, de nálunk is olyan dolgozatok, amelyek a kérdés didaktikai, metodikai és gyakorlati feldolgozását tartalmazták. Példát a német nyelvű szakirodalomból idézek: I. Drozd L., Die Fachsprache als Gegenstand des Fremdsprachenunterrichts. In:Daf 3/l966/2,S23-31. Joseph Hegedüs, Inhalt und Übungssystem in einem Lehrbuch für Fachsprache. In Daf 1/2/l970 l970, S. 75-84; Miloljub Lazić, Nemački jezik. Tekstovi za I, II, III i IV razred mašinske i mašinsko-energetske škole, 4. izdanje 1992. Beograd; Dr. Stephan Bogner, Maschinenbau, Elektrotechnik, Elektronik, Subotica, 1991.