A középiskolai matematika tanításának egyik legnehezebb, illetve tanári szempontból a legizgalmasabb része a síkgeometria axiomatikus felépítésén alapuló geometriai tételek felismerése, megsejtése, bizonyítása.
Pszichológiai-matematikai-didaktikai felmérések és kísérletek igazolják, hogy a középiskolai geometria tananyagának elsajátítása nehéz feladat. Talán a problémamegoldó gondolkodás felismerésének hiánya, vagy a háttérbe szorult kreativitás csökkenése eredményezi, hogy az ifjúság szinte elfelejti az ókori görög geométerek csodálatos tudományát. Az ábrázolások hiányosságai, a geometria tananyagának elméleti axiomatikus alapokra helyezése, és a tanterv szűkös keretei háttérbe szorították a friss, fiatal elmék „rácsodálkozását” a geometriai alakzatokra. A geometriai alakzatok sokszínűsége, a bennük rejlő szimmetriák, tökéletességük és változatosságuk sokak számára szinte láthatatlanul rejtve maradnak középiskolai tanulmányaik befejeztével is.