Immáron 14 éve emlékezünk az 56-os forradalom évfordulójára.
Még elevenen él emlékezetemben az első (1989) megemlékezés, ott a Kossuth téren. Hatalmas, lelkes tömeg, csillogó szempár, szinte minden ember kezében égő fáklya, megvilágítva az arcok derűjét, a bizakodó tekinteteket, melyek egy igazabb jövőképet sugároztak felénk. A hit eufóriája áthullámzott az emberi szíveken és reményteli várakozással néztünk a jövő felé. Szebb lesz, jobb lesz, igazabb lesz, ez a hit töltötte el szívünket és tudatunkat.