Pályaorientáció a gyakorlatban

Pályaorientáció a gyakorlatban címmel szervezett pedagógusképzést Szabadkán a Probitas Civil Szervezet. Milyen céllal, mely célcsoportnak?

A program célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a különböző szakmák elsajátítása iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció felkészíti a tanulókat az életpálya során szükségessé váló rugalmas pályamódosításokra. Átfogó képet nyújt a munka világáról, lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy elmélyedjenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, s ezáltal fejlődjön az ön- és pályaismeretük. Ezt a segítséget a diákoknak részben az iskolától, részben pedig az iskolán kívüli tanácsadó intézményektől kell megkapniuk (pl. tanácsadásra alkalmas cégek, intézmények, szervezetek stb.). Célcsoport az általános és középiskolai szaktanárok, osztálytanítók, pedagógusok, pszichológusok, iskolaigazgatók, óvónők, nevelők.

Milyen témákat dolgozott fel a képzés?

A program legfontosabb elméleti témakörei az önismeret, a foglalkozások, továbbtanulási lehetőségek ismertetése, valamint ismerkedés a munka világával és a pályaválasztásra vonatkozó tanácsadási módszerekkel. Gyakorlatban az önismeret felmérése tesztelések, különböző kompetencia-mérési eljárások által. Pályaorientációs tesztelési formák és a szakmákhoz szükséges általános és funkcionális kompetenciák elemzési formáinak ismertetése.

Ezektől milyen, a gyakorlatban alkalmazható tudást kaptak a pedagógusok?

Elsősorban betekintést nyernek egy olyan, Európai Uniós szabványokat tartalmazó módszerbe, amely által képessé válnak a diákok alapképességeinek felmérésére, majd ahhoz mérten egy olyan kép kialakítására, amely nagyobb sikerrel ad nekik támpontokat e képességek kihasználása és kamatoztatása terén. Megismerkednek olyan tesztelési, felmérési és tanácsadási módszerekkel, amelyeket az Európai Unióban már nagy sikerrel használnak, és amelyeket mindenki be tud építeni a saját munkájába.

Mekkora volt az érdeklődés?

A Pályaorientáció a gyakorlatban c. képzést a Probitas Civil Szervezet először szervezte meg, Szabadkán. Ebből kifolyólag elsősorban pedagógusokat tömörítő szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, hiszen egy olyan szemléletmód bevezetésére törekszünk, amely még nagyon gyerekcipőben jár. A képzésen 15 hallgató vett részt.

Kik tartották az előadásokat?

Mivel a programot a magyarországi Türr István Képző és Kutató Intézet Kecskeméti Igazgatósága nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei dolgozták ki, az előadások megtartására olyan fiatal, szakképzett, felnőttképzési tapasztalattal rendelkező oktatókat, trénereket kértünk fel, akiket a magyarországi Képző Központ képezett ki erre a programra. Ezzel biztosítottuk azt a minőséget és szabványrendszert, amelyet az EU elvár egy ilyen képzés esetén. Elméleti oktatónk Sábity Norbert, gyakorlati oktatóink pedig Rumenyákovity Melinda és Kudlik Zoltán.

Akkreditált képzést tartottak. Ennek külön jelentősége van.

Amellett, hogy a hallgatók gyakorlati tudást szereznek, természetesen a program akkreditált mivoltából kifolyólag a képzés befejezésével az intézet által kiállított diploma tulajdonosai lesznek, amely 24 pontot jelent.

Lesz-e folytatás?

Külön öröm számunkra, hogy sikerült akkreditált programot elnyerni és ezáltal olyan ismereteket alkalmazni, ami hiánypótló a szerbiai oktatásban. A képzés során pozitív visszajelzéseket kaptunk a pedagógusoktól és emiatt még inkább fontosnak érezzük a pályaorientáció elveinek és módszereinek népszerűsítését. Célunk, hogy az oktatásba is beépüljenek mindazok a normák, amelyek az Európa Unió oktatási stratégiájának alapjait képezik. Mindenképpen azt tudjuk mondani, hogy a jövőben szorosabb együttműködést szeretnénk kialakítani a pedagógusegyesületekkel és közösen népszerűsíteni azon elveket, amelyek főként általuk juthatnak el a diákokig.

Milyen egyéb kurzust, kurzusokat terveznek a pedagógusok számára?

A Pályaorientáció a gyakorlatban a Probitas Civil Szervezet első ilyen típusú képzése, amely jó alapot biztosít a folyamatos párbeszéd folytatására azokkal a szakemberekkel, akik készek hasonló programok segítségével fejleszteni az oktatást és nevelést. Természetesen a jövőben is dolgozunk ki olyan programokat, amelyek szorosan kapcsolódnak az Egész Életen Át Tartó Tanácsadás (Lifelong Guidance – LLG) és az Egész Életen Át Tartó Tanulás (Lifelong Learning – LLL) elveihez.

Milyen az együttműködésük a hasonló, pedagógusoknak szánt képzéseket szervező vajdasági magyar civil szerveződésekkel, illetve az anyaországiakkal?

A képzés során sikerült jó kapcsolatot kialakítani az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével, amely támogatta a témával kapcsolatos törekvéseinket. Szervezetünknek jó együttműködése van továbbá a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézménnyel, a topolyai Mezőgazdasági Iskolával, a magyarországi Türr István Képző és Kutató Intézet Kecskeméti Igazgatóságával, illetve számos más szervezettel és intézménnyel. Mindezek mellett természetesen a továbbiakban is nyitottak vagyunk a jó kapcsolatok kialakítására, hiszen az Egész Életen Át Tartó Tanácsadás és az Egész Életen Át Tartó Tanulás csak akkor lehet sikeres, ha a kevesek kiváltsága helyett mindenki számára elérhetővé válik.

De Negri Ibolya gyakorló középiskolai tanár, az ÉMPE elnöke azt hansúlyozza, hogy 20 éves gyakorlati munka után, szakközépiskolában, a tapasztalatai azt mutatják, hogy a diákok, még a középiskola után is, teljesen más szakterületen folytatják tanulmányukat, mint amit addig tanultak.

Lehetne ez elvétve, generációnként egy-egy eset, de nem kellene, hogy tömeges jelenség legyen, amire sajnos sok példa van. Tehát, az általános iskola befejezése után a diákok kevésbé ismerik a szakokat, profilokat, amelyre iratkoztak, illetve nem ismerik önmagukat, képességeiket, affinitásukat. Ezt kellene kiküszöbölni azáltal, hogy a diákokat az általános iskola felső tagozataiban meg kell velük ismertetni a szakokat, foglalkozásokat. Az osztályfőnökön keresztül a szaktanár, szakszolgálat, pedagógus-pszichológus, de a szülő feladata is az lenne, hogy feltárja a jövőbeni lehetőségeket. A 70-es, 80-as években az oktatási rendszerbe volt illesztve a gyárlátogatás, vállalatokban gyakorlati munka végzése, így a diáknak közvetlen kapcsolata volt a szakmákkal, jobban be tudta magát illeszteni a jövőbeni életképbe. Az iskola, szülő több, széleskörűbb információt közvetített a diák–gyermek felé. Napjainkban az is egy hátráltató körülmény, hogy látjuk, tapasztaljuk, nehéz az elhelyezkedési lehetőség, akár középiskolai, akár egyetemi végzettséggel. De meg kell találni a kiutat, a boldogulás felé vezető utat. Mindig vannak lehetőségek, hiányszakmák, egyéni vállalkozások és megoldásra kell késztetni a diákot. Ugyanakkor arra késztetni, hogy azt válasszon, amit szeret, mert különben nem lesz sikeres a munkában. Tehát foglalkozni kell a pályaorientációval, képzésen, iskolaórákon, a családban annak érdekében, hogy magabiztos, talpraesett személyek építsék a saját és a társadalom jövőjét!

Szemű Szilárd a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola tanára. Osztályfőnöke jelenleg a 7b osztálynak. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem angol és tanárképző szakán végezte, mesteri képesítést szerezve. 2006-ban kezdett tanítani a Jovan Mikić Általános Iskolában, majd 2008-tól a Széchenyi István iskolában.

Miért jelentkezett erre a képzésre?

Az iskolánkban az idén indult az a projektum, melyben a hetedikes és nyolcadikos tanulóknak tartanak foglalkozások pályaorientáció témában. Mivel nekem is hetedikeseim vannak, ezért úgy gondoltam, hasznos lesz ebben a témában bővebb ismeretekre szert tennem.

Kérem, értékelje a kurzust! Mi volt a jó benne?

A kurzus egyike a legjobbaknak amiken eddig részt vettem. Az információk, amiket kaptunk, nagyon hasznosak voltak és a képzés hangulata is különleges voltak. Ez a könnyed hangulat nagyon jót tesz az ember koncentrációjának, és sokkal többet meg tud jegyezni. Hasznos technikákat kaptunk, melyeket valóban lehet alkalmazni a tantermekben.

Hogyan tudja majd hasznosítani a gyakorlatban a megszerzett tudást?

Már sokat beszélgettem erről a témáról az osztályommal, és most már konkrét technikák is kerültek a birtokomba, melyet fel tudok majd használni. Jól ismerem az osztályomat és tudom, hogy melyek fognak nekik nagyon tetszeni. Szerintem számukra hasznosak lesznek ezek.

Mit gondol, mennyire vannak felkészülve itthon a pedagógusok arra, hogy segítsék a tanulókat a pályaválasztásban?

Szerintem sajnos nem nagyon, ez a kaotikus helyzet miatt az országunkban. Nagyon keveset foglalkoznak az oktatással a politikusok, és mivel nincs kiépített struktúrája annak, hogy a gyerekek hogyan is tudják majd érvényesíteni tudásukat az iskola után, mi tanárok is nehéz helyzetben vagyunk. Pont a kaotikus helyzet miatt nehéz átlátni, hogy milyen szakmákban van hiány, és egyáltalán mire is lesz szükség a jövőben. Illetve ilyen irányú képzések nem is voltak idáig, tudtommal.

Önnek milyen személyes tapasztalatai vannak e téren?

Szerintem hasonló mint mindenki másnak, vagyis hogy a gyerekek nem tudnak elhelyezkedni abban a szakmában, amit tanultak, vagy nagyon nehezen. A kilátástalanság miatt nem is látják a jövőjüket, ezért nekünk pedagógusoknak is nehéz őket a helyes irányba terelni.

Késznek tartja-e a végzős általános, illetve középiskolás tanulókat, hogy eldöntsék, hol folytatják tanulmányaikat?

Egyértelműen nem. Szerintem még a fejlett országokban is nagyon óvatosan kezelik ezt a témát, nálunk pedig még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni rá. Vagyis, hogy a diákok közelebb kerüljenek különféle munkákhoz, és első kézből ismerjék meg őket, mert csak úgy lehet igazán dönteni arról, hogy kinek mi fekszik. És még így sem biztos, hogy megfelelő döntést hoznak.

Mit tapasztal, a család mennyire veszi ki részét ebből a folyamatból?

Ez változó. De nagyobb részt úgy vettem észre, hogy nem nagyon. Nem beszélgetnek otthon a gyerekek a szülőkkel erről eleget, és nem kapnak egy reális képet arról, hogy milyen is egy munka. Sokaktól hallottam, hogy azt mondják, ezért van az iskola meg a tanárok, hogy azok segítsenek a gyerekeknek ezt eldönteni. Majdnem minden felelősséget levesznek a saját vállukról.

Milyen típusú képzéseket látogatna szívesen?

Erről konkrét gondolatom nincs, mert bármilyen téma érdekel, ami az oktatással kapcsolatos, főleg ha ilyen környezetben és hangulatban telik.

Virág Ildikó, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola tanára azt mondja, nagyon fontosnak tartja, hogy a végzős diákokat megfelelően fel tudjuk készíteni a pályaválasztásra, gyakorló tanárként és jövőbeni osztályfőnökként érdekeli a téma, ezért jelentkezett a képzésre.

A kurzuson megtanítottak bennünket arra, hogyan ismerjük meg és fel képességeinket, érdeklődési körünkhöz és személyiségtípusunkhoz milyen foglalkozások kapcsolódnak. Munkám során fel fogom használni az itt szerzett tudást és a segédanyagot, teszteket, szerintem a diákok is érdeklődéssel teli izgalommal fogják feldolgozni őket, hiszen kit ne érdekelne, hogy milyen pálya felel meg neki?! Habár az iskolákban a szakszolgálat fel van készülve arra, hogy a pályaválasztással kapcsolatos nehézségeket áthidalják a tanulókkal, fontos, hogy a szaktanárok és az osztályfőnökök is felkészültek legyenek és tanácsokkal lássák el a végzősöket, habár, amint az a képzésen is számtalanszor elhangzott, a pályaorientációt nem lehet elég hamar elkezdeni. Mind az általános, mind a középiskolás korosztálynak nehéz eldöntenie, hogy hol folytassa tanulmányait, de én azt vallom, hogy ha nem is megfelelően választ, az élete során lesz lehetősége arra, hogy váltson, mivel pályát módosítani, új szakmát tanulni soha sem késő. Nagyon hasznosnak tartom a kurzuson elsajátított módszereket, és ahogy a képzés címe is mutatja: gyakorlati útmutatást kaptunk a pályaorientáció témájára.